Gondban a pályakezdők

Ha tovább lassul a gazdasági növekedés, szakértők szerint március végére a 18, az év végére pedig a 20 százalékot is elérheti a munkanélküliség, ami késleltetheti Lengyelország felvételét az Európai Unióba. Amikor az idén január végén Longin Komolowski lengyel munkaügyi miniszter és Anna Diamantopoulou, az EU munkaügyi és szociálpolitikai biztosa aláírta a lengyel foglalkoztatáspolitikáról elkészült első uniós értékelést, a Rzeczpospolita szerint Irena Boruta, a munkaügyi minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a lengyel stratégia egyezik az unióséval ezen a területen. Nemcsak elméletileg támaszkodik a négy uniós "pillérre" (javítani az állás nélküliek munkaszerzési képességét, támogatni a vállalkozásokat, elősegíteni a vállalatok alkalmazkodását a változó piaci viszonyokhoz, és biztosítani a munkaerő-piaci esélyegyenlőséget), hanem konkrét intézkedések is történnek 2001-ben.
Jerzy Buzek miniszterelnök szavaival élve a "munkanélküliség elleni offenzíva" jegyében szerveztek találkozót a kormánytagok és politikai pártok képviselői is január végén a munkaadói szervezetekkel. A kormányfő a legfontosabb teendők között a vállalati munkaköltségek és adóterhek csökkentését és a munkaviszonyok rugalmasabbá tételét említette -- az utóbbit a munkatörvények olyan módosításával érnék el, hogy a munkaadónak nagyobb szabadsága legyen a foglalkoztatásban, de közben a munkavállaló jogai se csorbuljanak. Általános vélemény, hogy a foglalkoztatási helyzet csak munkaügyi reformokkal javítható. Krzysztof Rybinski, az ING Bank vezető közgazdásza a szakszervezetek szerepét is korlátozná, mert túlságosan védik a munkahelyi status quót. A GUS és a Világbank adatai szerint a lengyel dolgozók több mint 40 százaléka tíz évnél régebben van ugyanabban az állásban.
Tavaly a vállalati szektorban több mint 3 százalékkal esett vissza a munkaerő-kereslet. A munkaerő-piaci helyzetet azonban nem annyira a munkalehetőségek csökkenése teszi drámaivá, mint inkább a munkát keresők számának állandó emelkedése, nem utolsósorban az 1983-as születési csúcs most érezhető hatása miatt -- idézi a Gazeta Wyborcza Janusz Witkowski professzort, a GUS alelnökét. A Lengyelországban 1983-ban született és az idén 18. életévét elérő 720 ezer fiatal többsége várhatóan megjelenik a munkaerőpiacon. A keresőképes korú lakosság száma emiatt 2001 és 2005 között 850-890 ezerrel növekedhet. Ehhez még egy beáramlási hullámra is számítani kell a munkaerőpiacon: 1996 és 2000 között mintegy 900 ezer pályakezdő fiatalnak kellett volna munkába állnia, de csak 260 ezren tették ezt. Több mint 600 ezren, akik tovább tanultak, most végeznek, így ők is megjelennek az álláskeresők között. Witkowski professzor szerint a következő tíz év alatt Lengyelországban legalább 1,3-1,5 millió új munkahelyre lenne szükség. Az egyetlen kedvező tény, ami most a lengyel munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondható: a cégek a következő hónapokban kevesebb elbocsátásra készülnek, 25 ezret jelentettek be a korábbi 70-80 ezerrel szemben.