Hatszázalékos a munkanélküliség

A december--februári időszakban a munkanélküliek száma 31 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest. Így a három hónap átlagos munkanélküliségi rátája 6 százalékra csökkent. Ez 0,8 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. Nemzetközi összehasonlításban is kedvező a magyar adat, az unióban 2001 januárjában 8,2 százalékos a munkanélküliségi ráta. Nyugat-Európában egyébként szintén csökkenő trend figyelhető meg.
A három hónap közül decemberben volt a legalacsonyabb az arány, 5,7 százalékos. Januárban 6,1, februárban 6,3 százalékon állt a mutató.
Az erős ingadozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkapiac ilyen erős mozgásban van. Mivel a KSH mintavételi eljárással becsüli a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget, törvényszerű, hogy az adatok csak bizonyos hibahatárokon túl mutatnak megbízhatóan változást. Ráadásul a szezonális hatások is befolyásolhatják a mutatót. Ezért érdemes a háromhavi átlagokat figyelembe venni, melyeket minden újabb hónapban kiszámol a hivatal. A mostani adat így kisebb növekedést mutat, mert november--januárban még 0,1 százalékponttal kisebb, 5,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. (Általában is megfigyelhető, hogy egy három hónapos időszakban egy-egy kiugróan alacsony havi érték mindig akad, ez feltehetően a munkapiac szezonális változásaival magyarázható.)
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak száma 3,863 millió fő volt, ez 65 ezerrel több, mint tizenkét hónappal korábban. Ugyanakkor a kismértékű negatív változás itt is megjelenik: az előző, november--januári méréshez képest 19 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt a gazdaságban.
Mivel a KSH becslése szerint a munkanélküliek száma egy év alatt "csak" 31 ezerrel csökkent, miközben a foglalkoztatottak száma 65 ezerrel nőtt, feltehető, hogy nem csupán a munkát kereső állástalanok sikerével magyarázható a jelenség. Elképzelhető, hogy ebben az időszakban több volt a munkapiacra kerülő fiatalok száma, mint a nyugdíjba vonulóké, illetve a nyugdíjkorhatár előtt elhalálozóké. A másik lehetséges megoldás, hogy azok a munkaképes korúak léptek be a munkapiacra, akiket eddig a statisztika nem tekintett munkanélkülinek.
A következő hónapok adatai pontosíthatják az információkat azzal kapcsolatban, hogy a minimálbér-emelés okozott-e jelentős változásokat a munkapiacon. A januári, illetve februári magasabb adatok magyarázóereje ugyanis igen gyenge, hiszen ebben az időszakban általában megfigyelhető egy ilyen irányú szezonális ingadozás.