Hiányos bejelentések a WTO-nak

Ha lenne egy nemzetközi fórumokon bemutatható magyar álláspont, ki lehetne védeni a kergemarhakór (BSE), illetve a száj- és körömfájás miatt Magyarországot sújtó, indokolatlan beviteli tilalmakat -- véli Major István, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mellett működő magyar misszió vezetője. Másrészt pótlólagos exporthoz lehetne juttatni a felesleggel rendelkező magyar termelőket. (Információink szerint a hazai húsipar ma mintegy 10 milliárd forint értékű terméktöbblettel küzd.) Major a Világgazdaságnak problémásnak nevezte, hogy a magyar szervek által hozott intézkedések olyan jellegűek, amelyekkel nem tudjuk megvédeni exportérdekeinket.
A nagykövet szerint például a száj- és körömfájásra hivatkozva importtilalmakat léptettünk életbe az EU összes országára, köztük azokra is, amelyeknél nincs ilyen betegség, s több ezer kilométerre fekszenek olyan területektől, ahol regisztrálták a járványt. Ezért nehéz tiltakozni amiatt, hogy például Olaszország indokolatlanul rendelt el beviteli stopot a magyar bárányszállítmányokra. De nehezen lehet megvédeni a magyar édekeket akkor is, amikor például az USA, Kanada, Dél-Korea betiltotta a magyar marhahús bevitelét, hiszen Magyarország, ugyancsak a BSE-re hivatkozva, teljes importtilalmat rendelt el a világ összes országára (ami alól csak Norvégia, Ausztrália és Új-Zéland kapott kivételt).
Mindezt a WTO állat- és növény-egészségügyi bizottságának múlt heti ülésén is tapasztalta Major, ahol nehezen voltak védhetőek a Magyarországot ért bírálatok. A többi kelet-közép-európai ország sokkal következetesebb magatartást tanúsít ez ügyben, és könnyebben is tudnak fellépni az őket sújtó intézkedések ellen, mutatott rá a nagykövet.
Magyarország szakmai szempontból minden olyan állat-egészségügyi (importkorlátozó) intézkedést alá tud támasztani, amelyeket az utóbbi időszakban a BSE, valamint a száj- és körömfájásjárvány miatt hozott -- közölte ugyanakkor lapunkkal Németh Antal országos főállatorvos. Hozzátette: a magyar hatóságok többször éppen más országok hazánkat is érintő tilalmai előtt állnak értetlenül. Németh szerint szakmailag védhetetlen például az az intézkedés, amellyel Olaszország nemrégiben lezárta határait a magyar juhexport előtt.
Az országos főállatorvos megerősítette lapunk azon értesüléseit, hogy az FVM az állat-egészségügyi döntésekkel kapcsolatos nemzetközi kapcsolattartást (diplomáciai tevékenységet) átengedi a Külügyminisztériumnak (KüM). Mint beszámoltunk róla, eddig többek között az okozott feszültséget, hogy a megelőző intézkedéseket az FVM nem továbbította időben a WTO felé. Németh szerint a változás azt jelenti, hogy mostantól az agrártárca megfelelő konzultációk után az állat-egészségügyi döntések "nyersanyagát" átadja a KüM-nek, amely a nemzetközi notifikációt lebonyolítja.
Várkonyi László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője érdeklődésünkre közölte, hogy szakértői szinten valóban egyezség jött létre az FVM és a KüM között az importkorlátozások nemzetközi bemutatásáról. A KüM átvállalta a WTO-hoz kötelezően eljuttatandó notifikáció elkészítését az FVM információi és szakmai indoklása alapján. Sajnálatos módon azonban ez a rendszer máig nem működik, mondta Várkonyi.
A változtatásokra azért lenne szükség, mert -- több forrásból szerzett információink szerint -- eddig kaotikus állapotok uralkodtak az állat- és növény-egészségügyi importkorlátozó intézkedések nyilvánosságra hozatalában, illetve az érintett külföldi partnerekhez való eljuttatásban. A szabályok szerint minden ilyen intézkedést az FVM hivatalos tárcalapjában kell közzétenni, ám az havonta, kéthavonta jelenik csak meg. Az FVM sürgős esetekben sajtóközleménnyel is közzéteheti rendeletei tartalmát. Ám ez szakértők szerint esetleges megoldást és követhetetlen gyakorlatot jelent.
A mai helyzet alaposan nehezíti a KüM dolgát. Nemzetközi szervezetek és egyes országok is a tárca szakértőinél jelentkeznek, ha kifogásolnak egy-egy ilyen intézkedést, ám ezt a feladatot tisztességesen ellátni nehéz, ha a külügyéreknek nincs információjuk -- mutatott rá Várkonyi László. Nem szólva arról, hogy WTO-beli kötelezettségeinknek sem tudunk így eleget tenni.