Kudarcot vallott Torgyánék agrároffenzívája

Újabb 54 millió dollárral csökkent az agrárgazdaság exportteljesítménye 2000-ben -- derül ki az FVM lapunk birtokába jutott, tavalyi évet összegző kimutatásaiból. A visszaesés 2,4 százalékos volt 1999-hez képest. Ezzel a kivitel 2,308 milliárd dollárról 2,254 milliárdra csökkent. Megmaradt tehát a szakadék 1998-hoz viszonyítva, amikor az agrárexport még mintegy 2,8 milliárd dollárt ért el. Ez azt is jelenti, hogy az 1999-ben regisztrált, drasztikus (18 százalék körüli) visszaesés után az ágazat máig semmit sem tudott javítani kiviteli pozícióin.
Ugyancsak hátrányosan alakult az agrárimport: 22 millió dollárral (2,2 százalékkal) nőtt 2000-ben. Ezzel a behozatal ismét átlépte az egymilliárd dolláros határt, szemben például az 1999-es 0,992 milliárddal. Szembetűnő, hogy jelentősen nőtt az import a CEFTA-országokból (20,6 százaléknyi plusz) és az Európai Unióból (13,5 százalékos többlet). Az EU esetében különösen meglepő, hogy a magyar kivitel ez idő alatt 8,7 százalékkal (csaknem 100 millió dollárral) csökkent. Emiatt magyar szempontból eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a tavaly júliustól hatályba lépett EU-s agrárliberalizációs megállapodás, amelytől hazai szakértők éppenséggel 80-100 millió dolláros évenkénti exportbővülést vártak.
A kedvezőtlen eredmények hatására az agrárgazdaság külkereskedelmi szaldója is romlott. Bár az egyenleg továbbra is pozitív maradt, már csak 1,24 milliárd dollárt ért el. Ez 5,8 százalékos (76 millió dolláros) csökkenést takar 1999-hez képest. Ugyanakkor ágazati szakértők az agrárium valós teljesítőképessége alapján legalább 2 milliárd dolláros aktívumot tartanának elfogadhatónak, amely 3 milliárdos export és egymilliárdos import mellett alakulhatna ki.
A Világgazdaság felmérései szerint tulajdonképpen semmilyen pozitív hatást nem gyakoroltak az agrárkivitelre Torgyán József volt agrárminiszter és Szabadi Béla menesztett politikai államtitkár "hatalmas sikerként" és agrárdiplomáciai offenzívaként aposztrofált egzotikus vagy távoli útjai. Lapunk -- az MTI információi alapján -- az 1999-es utazásokat vette alapul, amelyeknek 2000-ben elvileg már lehettek volna kedvező következményei. A volt FVM-vezetők azonban eleve olyan "egzotikus" tájakra utaztak, amelyek a magyar exportban együttvéve is pusztán 2,9 százalékos szereppel bírtak. Az arány akkor is csupán 4,5 százalékos, ha Kanada, az USA vagy Ausztrália részesedését is ideszámítjuk.
A Torgyán--Szabadi páros által meglátogatott országok közül csökkent 2000-ben a kivitel Ausztráliába, Brazíliába, Kubába, Marokkóba, Panamába, Peruba, Thaiföldre, Új-Zélandra és Vietnamba. Laoszba semilyen kivitel nem volt, a szingapúri forgalomról pedig nincs adat az FVM-es kimutatásokban. Értékelhető növekedés mindössze a 2,1 százalékos részesedésű japán és az 1,2 százalékos súlyú USA-beli kivitelben mérhető. A mexikói export például a bővülés ellenére sem érte el a 100 ezer dollárt, ezért az agrártárca "nulla részesedéssel" tartja nyilván statisztikájában. A valamelyest növekvő kínai, moldáv és mongol kivitel együttes súlya pedig alig érte el a 0,5 százalékot.
Torgyán és Szabadi a fontosabb európai országok közül 1999-ben látogatást tett a magyar exportban 19,2 százalékos súllyal szereplő Németországban, Ausztriában (6,6 százalék), Hollandiában (2,7 százalék), Spanyolországban (2,3 százalék), Nagy-Britanniában (1,7 százalék) és Szlovákiában (1,9 százalék). A hivatalos utak ellenére tavaly mindegyik országba irányuló agrárkivitelünk csökkent. A volt FVM-vezetők útjaik eredményeként mindössze annyit könyvelhetnek el, hogy az ukrajnai magyar agrárszállítások nőttek 2000-ben.
Bizonyos szempontból még szerencsés is, hogy az FVM-vezetés távoli útjai nem jártak sikerrel -- közölte lapunkkal Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) munkatársa. Szerinte ugyanis a nagy szállítási távolság újabb versenyképességi problémákat vetett volna fel a magyar exportban. A tavalyi külkereskedelmi eredmények kapcsán leszögezte: az előrelépést nem tükröző adatok beleillenek a hosszabb ideje tartó tendenciákba. A kedvezőtlen változásokat elsősorban az okozta, hogy a hazai termelési feltételek megalapozatlanok és kiszámíthatatlanok voltak. Emellett azonban a többéves rossz időjárás is közrejátszott a visszaesésben. Varga szerint az agrártermelés tavalyi jelentős csökkenése az idei eredményeket is meghatározza. Ennek következményeként az agrárexportban 2001-ben sem lehet majd áttörést remélni -- fogalmazott.
Gyenge teljesítményként értékelte a múlt évi agrár-külkereskedelmi eredményeket Halmai Péter, a gödöllői Szent István Egyetem professzora is. Véleménye szerint a magyar agrárgazdaság megfelelő körülmények között akár 4-5 milliárd dolláros exportot is elérhetne. A tavaly létrejött EU-s agrármegállapodással kapcsolatban elmondta: úgy tűnik, a liberalizációs egyezmény önmagában nem fokozza jelentősen az exportdinamizmust. A magyar kivitelben versenyképességi korlátok is felmerülnek, amelyeket a kereskedelempolitikai feltételek javulása automatikusan nem szüntet meg -- tette hozzá.