Az OECD több államában is a 16--25 évesek harmada-fele nem tud megbirkózni összetett szövegekkel. A kutatók szerint a kritikus szint alatti teljesítmény azt jelenti, az illető nem tud megfelelni a modern élet mindennapi kihívásainak.
Az oktatásra fordított közösségi kiadások növelése nem mindig hozza meg a kívánt eredményeket. A minden téren jól teljesítő észak-európai államok viszont sokat költenek az oktatási rendszerre. Magyarországon nagy átrendeződés zajlott le a magánfinanszírozás irányába.
Az OECD fontosnak tartja az alapfokú oktatást megelőző, a tanulásra felkészítő szervezett gyermekkori gondoskodást. Ahol ebben az adott korosztály legalább fele részt vesz, ott általában a GDP-nek több mint 0,5 százalékát fordítják a szóban forgó intézményekre.
A szervezet felmérése szerint a középfokú végzettség jelenti a minimumkövetelményt a munkaerőpiacra való sikeres belépéshez és a folyamatos alkalmazásban maradáshoz. A tagállamokban egyre növekszik a középiskolát elvégzők aránya. Magyarországon a 25--29 évesek körében a középfokú végzettségűek hányada meghaladja a szervezet átlagát, közel 80 százalékos.
Az OECD azonban igyekszik az oktatás minőségét is mérni. Az 1994 és 1998 között 18 országban végzett nemzetközi felnőttolvasási felmérés eredményei igen nagy eltérést mutattak a szervezet tagországai között. Lengyel- és Magyarország is a sereghajtók közé került, a cseh fiatalok viszont jól szerepeltek.
Az élethosszig tartó tanulásban a legnagyobb eséllyel a felsőfokú képzettségűek vehetnek részt. A munkaképes korúak körében azonban ezek aránya szinte mindenhol messze elmarad még az 50 százaléktól is. Magyarországon a bemutatott államok körében egyedülálló módon nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya az 50--54, mint a 30--34 év közöttiek körében.
A felnőttoktatás hátteréül szolgáló intézményrendszer még nem épült ki teljesen a tagállamokban. Ráadásul az adatszolgáltatás sem elégséges ahhoz, hogy megbízható értékelést lehessen adni ezen programok kiterjedtségéről. A másik lehetőség az információszerzésre a felnőttképzésben részt vevők számának, arányának mérése. Bár az egy résztvevőre jutó oktatási órák számában Magyarország a középmezőnyhöz tartozik, a részvételi arány nem éri el a 20 százalékot, szemben a fejlett ipari országokra jellemző 35--55 százalékkal.
A tanulmány indokoltnak tartja az élethosszig tartó tanulás támogatására fordított közkiadások növelését. Emellett a magánbefektetéseket is ösztönözni kell, csökkentve a tőkeköltségeket és növelve a költséghatékonyságot.
A tanulók motiválása mellett a tanárokéra is szükség van. Még ebben az esetben is fennáll az esélye, hogy a jövő oktatási rendszere megerősödő iskolák helyett más, nem formális oktatási rendszerre épüljön, a fejlődő információs és kommunikációs technológiák által támogatva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.