OECD-kritika az oktatásról
Az OECD több államában is a 16--25 évesek harmada-fele nem tud megbirkózni összetett szövegekkel. A kutatók szerint a kritikus szint alatti teljesítmény azt jelenti, az illető nem tud megfelelni a modern élet mindennapi kihívásainak.
Az oktatásra fordított közösségi kiadások növelése nem mindig hozza meg a kívánt eredményeket. A minden téren jól teljesítő észak-európai államok viszont sokat költenek az oktatási rendszerre. Magyarországon nagy átrendeződés zajlott le a magánfinanszírozás irányába.
Az OECD fontosnak tartja az alapfokú oktatást megelőző, a tanulásra felkészítő szervezett gyermekkori gondoskodást. Ahol ebben az adott korosztály legalább fele részt vesz, ott általában a GDP-nek több mint 0,5 százalékát fordítják a szóban forgó intézményekre.
A szervezet felmérése szerint a középfokú végzettség jelenti a minimumkövetelményt a munkaerőpiacra való sikeres belépéshez és a folyamatos alkalmazásban maradáshoz. A tagállamokban egyre növekszik a középiskolát elvégzők aránya. Magyarországon a 25--29 évesek körében a középfokú végzettségűek hányada meghaladja a szervezet átlagát, közel 80 százalékos.
Az OECD azonban igyekszik az oktatás minőségét is mérni. Az 1994 és 1998 között 18 országban végzett nemzetközi felnőttolvasási felmérés eredményei igen nagy eltérést mutattak a szervezet tagországai között. Lengyel- és Magyarország is a sereghajtók közé került, a cseh fiatalok viszont jól szerepeltek.
Az élethosszig tartó tanulásban a legnagyobb eséllyel a felsőfokú képzettségűek vehetnek részt. A munkaképes korúak körében azonban ezek aránya szinte mindenhol messze elmarad még az 50 százaléktól is. Magyarországon a bemutatott államok körében egyedülálló módon nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya az 50--54, mint a 30--34 év közöttiek körében.
A felnőttoktatás hátteréül szolgáló intézményrendszer még nem épült ki teljesen a tagállamokban. Ráadásul az adatszolgáltatás sem elégséges ahhoz, hogy megbízható értékelést lehessen adni ezen programok kiterjedtségéről. A másik lehetőség az információszerzésre a felnőttképzésben részt vevők számának, arányának mérése. Bár az egy résztvevőre jutó oktatási órák számában Magyarország a középmezőnyhöz tartozik, a részvételi arány nem éri el a 20 százalékot, szemben a fejlett ipari országokra jellemző 35--55 százalékkal.
A tanulmány indokoltnak tartja az élethosszig tartó tanulás támogatására fordított közkiadások növelését. Emellett a magánbefektetéseket is ösztönözni kell, csökkentve a tőkeköltségeket és növelve a költséghatékonyságot.
A tanulók motiválása mellett a tanárokéra is szükség van. Még ebben az esetben is fennáll az esélye, hogy a jövő oktatási rendszere megerősödő iskolák helyett más, nem formális oktatási rendszerre épüljön, a fejlődő információs és kommunikációs technológiák által támogatva.
