Romló globális hitelképesség

A 2000. szeptemberi felmérés óta 1,1 ponttal, 42,3-re süllyedt a globális bonitás mérőszáma a százas skálán. Általában romlott a fejlett ipari államok osztályzata is. Kivételt jelentett Belgium és Olaszország, mely két állam folyamatosan dolgozza le GDP-je 100 százalékát meghaladó államadósságát.
Az Egyesült Államok jobb osztályzata meglepőnek tűnhet a rossz hírek fényében. Gazdasági bizonytalanságok idején azonban a tőke "minőségbe meneküléséből" leginkább a világ vezető gazdaságának piacai profitálhatnak, segítve a hatalmas folyó fizetési mérleghiány kiegyensúlyozását.
Magyarország öt helyet és csaknem ugyanennyi pontot esett vissza a listán. A régióból most már nemcsak Szlovénia, hanem Csehország is megelőzi Magyarországot.

A felmérésbe vont 145 ország közül 73 volt kénytelen legalább egypontos pozícióromlást elkönyvelni. Velük szemben csupán 22 állam regisztrálhatott legalább ilyen mértékű javulást.
A svájci--német--luxemburgi vezető trió pontszámai is romlottak valamelyest az ősz óta. Az Európai Unióból az adósságban úszó kettős mellett Nagy-Britannia és Ausztria is javított. Kis javulást könyvelhetett el az euróövezethez csatlakozott Görögország is, mely azonban szintén magas adósságállománnyal küzd.
Kisebb-nagyobb pontveszteség érte az amerikai piacoktól függő ázsiai feltörekvő gazdaságokat is. Japán osztályzatának romlása e körhez képest mérsékeltnek számít, különösen a hatalmasra duzzadt adósságállományt és a növekedéssel kapcsolatos félelmeket figyelembe véve.
Negatívan érinti a latin-amerikai gazdaságokat is az Egyesült Államok lanyha konjunktúrája. Különösen Salvador és a válságba sodródott Argentína megítélése romlott sokat. Meglepőnek tűnhet ugyanakkor az Egyesült Államokhoz minden más országnál szorosabb szálakkal kötődő Mexikó bonitásának javulása. A kedvező változás mögött az az ítélet húzódik meg, miszerint Vicente Fox elnök színrelépése és eddigi tevékenysége a politikai és gazdasági kilátásokat egyaránt javította.
Jóllehet a feltörekvő régiók közül a legkevésbé kapcsolódik közvetlenül az amerikai gazdasághoz, a kelet- és közép-európai térség sem függetleníthette magát a globális klíma kedvezőtlen változásától. A rendszerváltásban élenjáró államokat továbbra is jellemzően csupán néhány ázsiai fejlődő ország előzi meg a feltörekvők közül. A régióból Oroszország mellett csak Litvánia tudta kismértékben feltornászni pontszámát.
A csoporton belül a megítélésén alig rontó Csehország a harmadik helyre szorította Magyarországot. A magyar osztályzat ugyan még jobb, mint egy évvel ezelőtt, de 4,7 ponttal alatta marad a 2000. szeptemberi értéknek.
Kerekes Márton, az OTP Értékpapír Rt. kötvénykereskedője meglepőnek nevezte a magyar pontszám alakulását. A külföldi befektetők kezében lévő magyar állampapír-állomány szeptember végétől március végéig 650 milliárdról 831 milliárd forintra emelkedett. A 2009 elején lejáró, jelenleg leghosszabb, euróban nominált magyar államkötvény kamatfelára a megfelelő német állampapírhoz képest a kérdéses időszakban stabilan alakult. A külföldi befektetőket látszólag kevéssé befolyásolták a napvilágra került kedvezőtlen makrogazdasági adatok, a hosszabb futamidejű papírokat is keresték.
A megítélésén javító többi állam -- főként afrikai és ázsiai gazdaságok -- a lista végén található. Bonitásuk olyan rossz, hogy még néhány pontos változás is keveset módosít a helyzetükön.
A rangsort az egész világon tevékenykedő befektetési bankok és értékpapírházak vezető közgazdászainak megkérdezésével állítják össze. A szóban forgó országokat 0-tól 100 pontig értékelik a válaszadók, ahol a magasabb érték jobb hitelképességet jelez.