Segítség a "szegény" cégeknek

Igazolódtak azok a félelmek, melyeket az Országos Munkaügyi Tanácsban az ősszel, a minimálbér-emelés kapcsán folytatott vitában hangoztattak a munkaadók és a munkavállalók is. Már akkor figyelmeztették a kormányt arra, hogy a drasztikus mértékű emelés egyes ágazatokat, kistérségeket nehéz helyzetbe hozhat. Az MSZOSZ által elkészített felmérés szerint egyre gyakoribb a részmunkaidős, 6-7 órás foglalkoztatás. Már a korábbi években is jellemző volt, ám az idén felgyorsult az a folyamat, hogy a munkáltatók korábbi alkalmazottaikat vállalkozóként foglalkoztatják, illetve számos juttatást beépítenek az alapbérbe, így csökkentik a minimálbér-emelés drasztikus terheit.
A kedvezőtlen jelenségeket érzékelve az MKIK a közelmúltban egy javaslatot terjesztett elő, miszerint a munkaerő-piaci alapból kellene támogatást biztosítani a minimálbér többletterheinek kompenzálására. Eszerint a vállalkozások pályázhatnának az egészség-, a nyugdíj-biztosítási, a munkaadói járulék és az egészségügyi hozzájárulás 100, 70, illetve 50 százalékos visszatérítésére.
Mint a munkavállalói oldal szóvivője, Dávid Ferenc mondta, az OMT-ben folytatott vita, illetve az annak során felvetett várható hatások most az MKIK felmérése szerint is beigazolódnak. Így a kormánynak mielőbb meg kellene tennie a szükséges lépéseket, hiszen a január óta nehéz helyzetbe került vállalkozások számára a késlekedés esetenként végzetes is lehet. Bár sok gond megelőzhető lett volna akkor, ha a kormány még az ősszel figyelembe veszi a munkaadók kompenzációs javaslatait, hiszen ezek egybeesnek a most felvázolt elképzelésekkel. Ám -- mint Dávid Ferenc mondta -- nem az a lényeg, hogy ki tette a javaslatot, hanem az, hogy mielőbb megoldás szülessék.
A szakszervezetek szintén még az őszi vitában sürgették valamiféle kompenzáció bevezetését. Az MSZOSZ szerint azoknak az ágazatoknak szükséges támogatást adni, amelyeket a leghátrányosabban érint a legkisebb bér ilyen mértékű emelése. De a szakszervezet szerint elképzelhető az is, hogy azok a cégek kapjanak ilyen, legalább két-három évig tartó támogatást, amelyeket a minimálbér-emelés hozott nehéz helyzetbe.
Az MSZOSZ egyébként a minimálbér-emelés hatásainak vizsgálata mellett a közelmúltban áttekintette a hazai bérek helyzetét nemzetközi összehasonlításban. Ez az összevetés az Union Bank of Switzerland felmérésén alapul. E szerint a magyar bérek elmaradása mind abszolút értékben, mind pedig a vásárlóerő tekintetében igen jelentős. A dollárban számolt bérek esetében mintegy tízszeres az elmaradásunk az EU országaihoz, illetve ezek nagyvárosaihoz viszonyítva. Ilyen mértékű elmaradást a gazdaság teljesítménymutatói nem indokolnak. Három év óta -- akkor készült a svájci pénzintézet előző felmérése -- a magyar bérek ahelyett, hogy közeledtek volna, távolodtak a fejlett országok kereseteitől. Ma a különbségek a korábbinál is nagyobbak -- vélekedik Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivője. Szerinte tehát indokolt a minimálbér növelése, csak ehhez biztosítani kellene a megfelelő ellentételezést.