Tovább romlott a külső egyensúly

Nagy hiánnyal zárt januárban a folyó fizetési mérleg. Az előzetes adatok alapján az év első havában 266 millió euró deficit halmozódott fel. Az előző év januárjában mindössze 77 millió eurós volt a hiány. A nagy különbséget szinte teljes egészében az árumérleg romlása magyarázza. Január hónapban még sohasem mértek ilyen nagy hiányt az árumérleg soron. Az itt mért deficit 372 millió euró volt.
Miközben az árukivitel euróban mérve 12 hónap után 22 százalékkal növekedett, addig az import 31,7 százalékos bővülést mutatott januárban. Az erőteljes importdinamika mögött valószínűleg egyszerre húzódik meg egy volumennövekedés és az importárak tavalyhoz képest bekövetkezett emelkedése. Emellett az utóbbi hónapokban a korábbi nagy exportexpanzió is visszafogottabbá vált. Tavaly minden negyedévben 30 százalék felett volt a kivitel növekedési üteme, az utóbbi két hónap azonban csak 20 százalékos bővülést mutat -- hívja fel a figyelmet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője. Ugyanakkor az elemző optimista az exportteljesítmény jövőjével kapcsolatban. Amennyiben megteremtődnek a pótlólagos kapacitások, az EU-konjunktúrában bekövetkezett negatív változások ellensúlyozhatók. Az erős magyar exportdinamika fenntartható -- állítja Török.
Az import alakulása nem magyarázható teljes egészében az olajárak alakulásával, hiszen az utóbbi két hónapban a csökkenő energiaárak ellenére is robusztus maradt a behozatal dinamikája -- mondja Török. A többlet egyharmada beruházási termékek importjával magyarázható. Éppen ezért egyelőre nem kell a fizetési mérleg állapota miatt aggódni -- mondja az elemző, aki 2,3 milliárd eurós éves hiányt vár.
Nem egyértelműek a külső egyensúllyal kapcsolatos folyamatok -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a potenciális tényezők közül jelenleg és a jövőben melyik húzza az importot, ezért bizonytalan, hogy az utóbbi hónapokban bekövetkezett romlás egy új trend kezdete, avagy ideiglenes jelenség. Ennek eldöntésére érdemes megvárni a következő két-három hónap fejleményeit.
A folyó fizetési mérleg romlását várja az első negyedévben Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője. Ugyanakkor Vojnits is nagy esélyt lát arra, hogy a cserearányok javulása és a második fél évben növekvő exportteljesítmény relatív javulást okoz majd a mérlegben. Előrejelzése szerint 2001-ben 2,4 milliárd euróra, a GDP 4,5 százalékára rúghat majd a deficit.
Nem csupán a folyó fizetési mérleg hiánya alakult rosszul, hanem a nem adóssággeneráló finanszírozás is. Ez azonban nem okozott meglepetést, ugyanis az már régen köztudott volt, hogy a Matáv akvizíciója jelentősen kihat majd a fizetési mérlegre. A macedón telefontársaság felvásárlása körülbelül 300 millió euró tőkekivitelt jelentett. A korábbi hónapok adataihoz képest felüdülést jelentett, hogy a Magyar Nemzeti Bank a portfólióbefektetések soron 39 millió eurós szufficitet mutatott ki.