Törvényt sértő kezességvállalások

A kormány már márciusig több kezességet vállalt, mint amennyit a költségvetési törvény számára megenged -- derül ki a kormány határozataiból. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséhez felvett belföldi hitelek utáni, 60 milliárdos legutóbbi helytállási kötelezettséggel immáron 110,8 milliárd forintra emelkedett az egyedi kezességek összege. Így éppen 15,7 milliárddal lépik túl az idei egész év folyamán vállalható keretet, amelynek okáról a Pénzügyminisztérium nem adott lapunknak felvilágosítást.
A Budapest Sportcsarnok helyén felépítendő létesítmény finanszírozása mellett 25 milliárd forint erejéig áll ki a kormány. A Magyar Posta hitelfelvételénél 15 milliárd forint az állami kezesség. Az ügyletet a posta pénzforgalmi tevékenységének zavartalan ellátásához szükséges eszközök biztosítása indokolja -- áll a kormányhatározatban. A hivatásos labdarúgás fejlesztési kötvényének névértékére szóló állami kezességvállalás pedig 8,3 milliárd forintot jelent. Az Erzsébet téri gödör betemetéséhez, egy ottani park kialakításához pedig 2,5 milliárd forintig vállal kezességet a kabinet a kivitelező Budai Városgondnokság Kht. részére.
A költségvetési törvény tartalmazza az idén bevezetésre kerülő, a felsőoktatási hallgatók által felvehető hitelek utáni kezességvállalás, illetve garanciabiztosítás lehetőségét is. Ez már nem fér bele a keretbe a költségvetési törvény módosítása nélkül.
Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista alelnöke szerint a kormány a költségvetési törvény be nem tartásával azt a jogszabályi környezetet is figyelmen kívül hagyja, amelyet saját magának állított föl -- fogalmazott Veres János. Felhívta a figyelmet, hogy a kezességvállalások közül legalább kettő esetben a kabinet szívéhez közel álló területről van szó.
Tavaly a kiadási főösszeg 1,5 százalékáig, 67 milliárd forintig vállalhatott kezességet a költségvetés. Lapunk számítása szerint az elmúlt évben a keretet mintegy 84 százalékban használták ki. Hivatalos adatokat a 2000. évről szóló zárszámadási törvény tartalmaz majd, ennek megjelenése október körül esedékes. Ott olvasható majd az is, hogy a tavaly szerződött összeg hány százaléka után keletkezett tényleges kifizetési kötelezettség.
A lapunk által számolt 56,3 milliárd forintos kezességvállalásból a Magyar Államvasutak Rt. 28,6 milliárddal részesedett: 20 milliárd a személyszállítási alapellátás veszteségének finanszírozására, 8,6 milliárd pedig a gördülőállomány felújítási programjára jutott.
10,8 milliárd forint szerepel azon a kormányhatározaton, amely a Nemzeti Színház felépítésének finanszírozására kiállított állami helytállás mértékéről szól. Legfeljebb 2,8 milliárdot hajlandó az állam a befektetővédelmi alap hitelfelvételéhez, a befektetők törvényben előírt esetleges kártalanítása érdekében biztosítani. A legkisebb összegű szerződés 2000-ben -- a közoktatás megfelelő időben történő tankönyvellátásához -- 1 791 000 forint volt.
A központi költségvetés kiadási főösszegének tavaly még 1,5 százalékában meghatározott maximális kezességvállalásba nem számít bele az energiahordozók beszerzésével kapcsolatos -- szokásos és folyamatosan megújított -- vállalás. 2000. december 31-én ennek összege az előzetes adatok alapján 50,6 milliárd forintot tett ki. Ugyancsak a százalékos korláton felül tekinti a törvény az agrárhitelek után vállalt, 65 milliárd forint értékű kormányzati kezességet is.
Az agrárhitelekhez biztosított 65 milliárd forintnyi kezességből 41 milliárdot használtak fel. A maradékból 4,5 milliárd forintot a gazdahitelprogramra, 8,5 milliárdot pedig tartósítóipari vállalkozások által felvett középtávú hitelek törlesztésére fordítanak. A maradék 11 milliárd forintot pedig technológiai korszerűsítési hitelprogramokra biztosítják, készfizető kezességként.