Megközelítőleg 870 millió forintos veszteséget szenvedtek el tavaly az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, tartós állami tulajdonú agrártársaságok -- értesült a Világgazdaság. A negatív adózás előtti eredményből a magyar agrárium "zászlóshajójának" is nevezett Bábolna Rt. 417 millió, a privatizáció előtt álló, Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-hez kerülő 12 agrárcég pedig 447 millió forinttal részesedett. A többi ÁPV-s társaság összesített eredménye 284 millió forint volt, így a 27 állami mezőgazdasági cég 2000-ben együttesen 581 milliós veszteséget könyvelhetett el.
Az ÁPV kommunikációs igazgatósága lapunk kérédésére elsősorban a szélsőséges időjárással indokolta a múlt évi veszteségeket. A társaságok által kimutatott hozamérték-kiesés csaknem hatmilliárd forint volt, amit a növénytermesztésben csak részben kompenzáltak a magasabb árak. Az állattenyésztéssel foglalkozó társaságoknál pedig az önköltség növekedése és a kényszerű takarmányvásárlás rontotta a jövedelmezőséget. A cégek összesített eredménye azonban így is egymilliárd forinttal jobb az 1999-es teljesítménynél -- közölte a vagyonkezelő.
Az ÁPV május 24-én adta át a privatizáció előtt álló 12 agrárcég részvénycsomagját az MFB-nek, és a részvények átforgatására is megbízást adott. A társaságok a tavaly év végén elfogadott költségvetési törvénnyel kerültek ki a tartósan állami tulajdonú cégkörből. Az átadott társaságok menedzsmentjével kapcsolatban az ÁPV személyi döntéseket nem hozott, mivel a közgyűléseken már az MFB képviselte az államot.
Az ÁPV-t politikai támadás érte amiatt, hogy a mérlegelfogadó közgyűléseken az igazgatósági (ig) és felügyelőbizottsági (fb) tagok visszahívását és megválasztását is szerepeltette a napirendi pontok között. Ellenzéki vélemények szerint ugyanis így a 12 cég esetében olyan, kormányközeli személyeket ültethettek be a menedzsmentekbe, akik később részt vehetnek a magánosításokban. Mint ismert, az idevonatkozó kormányhatározat az ig- és fb-tagoknak is lehetővé teszi a tulajdonvásárlást. A vezetők és a dolgozók által alapított társaságoknak kedvezményes konstrukciók keretében a 12,69 milliárd forintban megállapított összesített névértéken kell megvennie a céget. Bár a tételes privatizációs koncepciót eredetileg április 15-éig kellett volna kidolgozni, mértékadó tervekről részletek azóta sem láttak napvilágot.
Az MFB lapunknak nem adott tájékoztatást arról, hogy a 12 társaságnál a közgyűléseken mennyi személyi módosítás történt, illetve a későbbiekben terveznek-e változtatásokat. Az ÁPV ugyanakkor közölte: a vagyonkezelőnél maradt társaságoknál az ig-k és az fb-k megbízatását többnyire megújították, ha a testületek mandátuma lejárt. Az ÁPV néhány, főként lemondások miatti személycsere kivételével most általában nem kezdeményezett vezetői változtatásokat azoknál a cégeknél sem, ahol a tisztségviselők megbízatása nem járt le. Vezérigazgató-váltásra csupán egy esetben, a Bácsalmási Agráripari Rt.-nél került sor, ahol az ÁPV kommunikációs igazgatósága szerint a "vezetési dinamizmus erősítése" indokolta a változtatást. Ismert ugyanakkor, hogy az MSZP azzal vádolta meg a kormányt, hogy Fidesz-közeli személyt ültetett az addigi vezérigazgató helyére.
Megdöbbentőnek nevezte az ÁPV-s társaságok tavalyi teljesítményét Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Hozzátette: a hazai agrárcégek élcsoportja akkor is rosszul szerepelt, amikor az agrárgazdaság eredménye javult. Az agrárium 2000-ben előreláthatólag 10 milliárdos nyereséget ért el az egy évvel korábbi, hatmilliárd forint körüli veszteséghez képest. Ez azonban Máhr szerint nem az előrelépést mutatja, hanem az agrárolló záródásának köszönhető. Az agrárárak emelkedésének nagyobb részét ugyanakkor "elvitte" a jelentős termeléscsökkenés -- tette hozzá.
A sokszor csúcstechnológiával rendelkező ÁPV-s cégek eredménye is alatámasztja a Magyar Agrárkamara (MAK) azon prognózisát, hogy az elmúlt évben nem javult alapvetően az ágazat helyzete -- közölte Mészáros Gyula főtitkár. Szerinte az agrárium tavaly nem nyert az áremelkedéseken, az export-import szaldó romlott, a beruházások pedig jelentősen csökkentek.
Nevük elhallgatását kérő ágazati szakértők szerint az állami cégek valós vesztesége jóval nagyobb is lehetett a kimutatottnál. A Bábolna Rt. eredményét például lényegesen javíthatták a rendkívüli bevételt képező földeladások. Ezek jelentősen csökkenthették a cég gazdálkodásból származó veszteségét -- vélik szakértők.