Az elemzői várakozásoknál és a tavaly júniusinál nagyobb, a múlt hét közepén kiszivárgott számnál valamivel kisebb hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben az idén az első fél év utolsó hónapjában. A deficit 451 millió euró volt, ami elsősorban az árumérlegben és a jövedelmek soron keletkezett hiány következménye. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint az első fél év folyó hiánya így 925 millió euró lett, ami 59 millió euróval több, mint a tavalyi azonos időszakban.
A számok nem lepték meg a szakértőket, pedig a júniusi adatok körül előzetesen nagy volt a bizonytalanság. Végül minden soron a tavalyihoz hasonló értékeket mutatott ki az MNB.
A fizetési mérleg adatai szerint az első fél évben egy hajszállal gyorsabban nőtt az áruexport, mint az áruimport, ez azonban nem volt elegendő arra, hogy megakadályozza az árumérleg romlását. Ezzel együtt is elmondható, hogy a forinterősödésnek egyelőre nem látszik a külső egyensúlyra gyakorolt (elméletileg) rossz hatása -- mondta Detrekői László, a CIB Bank elemzője.
A szolgáltatások soron hagyományosan többlet szokott keletkezni, ennek mértéke az idén -- az idegenforgalom teljesítményének köszönhetően -- nagyobb volt, mint 2000-ben. Ezt azonban túlkompenzálta az a tény, hogy mind az típusú, mind pedig a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmekből több hagyta el az idén az országot. Ez elsősorban az áprilisi és májusi erőteljes profitrepatriálásnak volt köszönhető, júniusban ugyanis a tavalyinál valamivel kevesebbet -- a két kategóriában összesen 367 millió eurót -- utaltak haza a jövedelemtulajdonosok. (Osztalékként az első hat hónapban 563 millió euró hagyta el az országot.)
Az elsősorban az áruk, a szolgáltatások és a jövedelmek egyenlegéből előálló folyó fizetési mérleg szaldója a második negyedév minden hónapjában rosszabb volt, mint tavaly. Főleg ennek az időszaknak köszönhető az 59 millióval nagyobb első féléves hiány.
A júniusi fizetési mérleg nem okozott nagy meglepetést, bár minden soron a várakozásoknál egy kicsit rosszabb eredmény született -- összegezte az adatokat Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. A két szakértő egyetért abban, hogy az év második felében -- elsősorban az gazdaságának lassulása miatt -- növekedni fog a hiány, és év végére eléri a 2,2 milliárd eurót. Ez egyébként az jelenti, hogy az esztendő hátralévő időszakában minden egyes hónapban átlagosan 100 millió euróval nagyobb lesz a hiány, mint tavaly. Az elmúlt egy évben a 12 havi deficitek meglehetősen stabilan alakultak, a 3,2-3,6 százaléka közötti értékeket mutattak. A második fél évben szinte biztos, hogy a folyó mérleg "kicsúszik" ebből a sávból, és a GDP 4 százaléka körüli hiány várható -- mondta Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője.
A folyó mérleg hiányát már tavaly sem fedezték a nem adóssággeneráló tőkebeáramlások. Az idén ez a jelenség még a tavalyinál is kedvezőtlenebb, ezek a tételek mindössze a deficit 50,8 százalékára nyújtanak fedezetet. Mindez azt jelenti, hogy a gazdaság forrásigényének jelentős részét eladósodás útján finanszírozták. A hitelfelvevő elsősorban a vállalati szektor volt.