Újra írásbeli kérelmet nyújthatnának be a megyei földművelésügyi hivatalokhoz azok a szövetkezeti részarány-földtulajdonosok, akik még kiadatlan területtel rendelkeznek -- áll a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló 1993-as törvényhez készített FVM-es módosító javaslatban. E változtatások részét képeznék a nemzeti földalapot, a földtörvényi korrekciókat és a birtokrendezési elképzeléseket magában foglaló földügyi csomagnak (VG, 2001. augusztus 22.). A jogszabályokról -- ideértve a családi gazdasági törvénykoncepciót is -- az ősszel tárgyalna a parlament.
A részarány-tulajdonosok a törvénymódosítás hatálybalépése után hatvan napig kérhetnék földjeiket önálló ingatlanként vagy -- egy-egy táblában -- osztatlan közös tulajdonként. Mint ismert, a szövetkezeti (állami gazdasági) tagok és alkalmazottak az 1990 utáni földprivatizáció során 30, illetve 20 AK földet kaphattak. Részaránytulajdon keletkezett a szövetkezetekbe bevitt földek után is. Az akkori felmérések szerint a jogszabályi rendelkezések 1,85 millió tulajdonost érintettek, akiknek együttesen 2,954 millió hektár (49,8 millió AK) föld járt. A területeket 1993--1996 között a helyi földkiadó bizottságok adták ki. Mivel munkájukat többnyire nem végezték megfelelően, a feladatot 1997-től a megyei FVM-hivatalok vették át.
A tulajdonok rendezését azóta sem sikerült befejezni, bár az agrártárca kimutatásai szerint a hivatalok néhány megye kivételével mára a földek 90 százalékát kiadták. A minisztérium földügyi főosztálya ugyanakkor lapunk többszöri érdeklődésére sem adott felvilágosítást arról, pontosan hányan nem jutottak még területükhöz. Szakértői becslések szerint ma legfeljebb százezer ilyen tulajdonos lehet. Ők azonban helyenként ezután sem kaphatnak földeket, mivel nem maradt elegendő földalap. Már egy korábbi FVM-felmérés is 170 ezer AK-nyi hiányt valószínűsített (VG, 1998. február 4.). Ezért az FVM most kilátásba helyezi, hogy a föld nélkül maradó jogosultaknak AK-ként 4 ezer forintos kártalanítást nyújt. Másik megoldásként azt is biztosítaná, hogy a tulajdonosok a létrehozás előtt álló Nemzeti Földalap Kht. földkészletéből kérhessenek később területeket.
A földek kiadását több helyen jogvitás ügyletek is akadályozzák -- tudtuk meg. Emellett számos jogosult azért nem veszi ki földjét, mert a területek (főként ültetvényeknél) jelzáloggal terheltek. Egy 1998-as FVM-es összesítés 6 milliárd forintnyi jelzálogot mutatott ki. Azóta értesüléseink szerint az összeg csökkent, mivel a tartozások egy részét a földekről más ingatlanokra (majorságokra, üzemi központokra) telepítették át. Az FVM az ültetvények esetében is lehetségesnek tartja, hogy az adósságok a földtől "elváljanak" -- tudtuk meg.