Késik a roncsok eltakarítása

Az Al-Dunát használó országok -- elsősorban Románia, Bulgária és Jugoszlávia -- gazdaságai évente 350 millió, napi mintegy 1 millió eurót veszítenek a folyó hajózhatatlansága miatt. A fő akadály Újvidéknél keletkezett, ahol a NATO légicsapásai három hidat romboltak le. Az 5 kilométeres szakasz megtisztításának határidejét folyamatosan elhalasztották.
Áprilisban egy dán--magyar konzorcium nyerte el a bombázás maradványainak eltávolítására kiírt 26 millió eurós pályázatot, de a munka augusztusig nem kezdődött meg. A 26 millió euróból 22 milliót az Európai Unió biztosít, 4 milliót részben a Duna Bizottság tagállamai, részben pedig Kanada és Hollandia. A programhoz finanszírozóként tegnap csatlakozott Svájc is, 165 500 euróval -- értesült az MTI. A 4 millió eurós részből még 330 500 hiányzik.
Az aknamentesítés és a roncsok kiemelése a dolgok jelenlegi állása szerint az ősszel kezdődik -- mondta Strasser, aki egy éve még úgy becsülte, hogy a Duna az idén nyáron már hajózható lesz. A halasztásba belejátszottak a tavaly őszi jugoszláviai politikai változások is.
Újabban a munkák megkezdését a bombázások után felállított újvidéki pontonhíd körüli vita is késlelteti. Ezt az ideiglenes hidat minden második hét végén megnyitják, és akkor mintegy száz hajó haladhat át. A Duna Bizottság azt szeretné elérni az újvidéki városi hatóságoknál, hogy bontsák le a (város két része közötti összeköttetést biztosító) pontonhidat, és így biztosítsanak a folyó egyik felén egy 80 méter széles ideiglenes hajózó útvonalat. Ez nemcsak több vízi jármű áthaladását tenné lehetővé, hanem a roncskiemelő szerkezetek szabad mozgását is. Döntés szeptember közepén várható.