Júliusban 9,4 százalékos volt a 12 havi drágulás mértéke. Ez jelentős visszaesés a júniusi 10,5 százalékos inflációhoz képest, amit az egyhavi drágulás mértéke is mutat: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint az áremelkedés júniushoz képest mindössze 0,1 százalékos volt.
Az árszínvonal-növekedés ütemének visszaesését elsősorban az indokolja, hogy a 12 havi árindexben egy tavalyi igen rossz júliusi adatot egy idei átlagos vagy annál kicsit kedvezőbb inflációs szám váltotta fel. 2000-ben ugyanis a második fél év első hónapjában ugrott meg erőteljesen az élelmiszerár-dinamika, az idén júliusban azonban nem került sor a tavalyihoz hasonló ársokkra. Sőt, további jótékony hatást gyakorolt az árindexre az is, hogy az üzemanyagárak a nyár közepén kedvezően alakultak.
A mostani szám egyébként a piaci elemzők várakozásainak megfelelő.
A szakértők már két hónapja bizonyosak voltak benne, hogy júliusban jóval 10 százalék alá süllyed az infláció, csupán a mértékével kapcsolatban merültek fel kérdések. A KSH által közölt adat végül a "közepesen optimista" szakértők véleményét igazolta. (Kevéssé sikerültek jól a nagy kutatóintézetek prognózisai: a GKI hajszálpontos előrejelzésén kívül egyetlen elemzői csoport sem látta esélyét az egy számjegyű inflációnak, de vezetői megnyilatkozások szintjén gyakorlatilag az összes kutató kizárta a 10 százalék alatti áremelkedési ütemet.)
Pozitívum a júliusi adatokban, hogy az élelmiszerár-dinamika várt csökkenése mellett a szolgáltatások árai is kedvezően alakultak -- mondta Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Érdekesség ugyanakkor, hogy a forint erősödésének inflációra gyakorolt kedvező hatása egyelőre nem nagyon látszik. A tartós fogyasztási cikkek árindexe valóban csökkent kissé, a ruházati termékek 2 havi árindexe azonban emelkedett.
Szintén a forinterősödés hatástalanságát tartja a legnagyobb meglepetésnek Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Az üzemanyagon kívül gyakorlatilag egyetlen termékcsoport árain sem látszik a hazai fizetőeszköz felértékelődése. Ezt magyarázhatja a közgazdaságtan által leírt lefelé rugalmatlan árak elmélete, a hosszú távú szerződések és a nagy készletek átgyűrűzést lassító hatásai egyaránt. A szakértő biztos benne, hogy előbb-utóbb a verseny és a viszonylag stabilnak mutatkozó forintárfolyam kikényszeríti a tankönyvek által elvárt ármérséklődést.
A mostani árindexcsökkenés egy hosszabb ideig tartó dezinfláció első lépése, ami már csak a mértéke miatt is jót tehet a várakozásoknak -- mondja Rácz Anikó, a CA-IB makroelemzője. Rácz és Zsoldos augusztusban 9,1 százalékos árindexet vár, majd ősz elején egy újabb nagy csökkenés következik be, és 8,3-8,5 százalékos lehet az infláció mértéke. Még optimistább Forián Szabó Gergely és Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő makroelemzője, akik szerint már augusztusban jóval 9 százalék alatt lesz az egy évre visszatekintő drágulás. Abban mind a négy szakember egyetért, hogy decemberre a jegybank 7-9 százalékos célkitűzésének megfelelő lesz az infláció.
A dezinflációs trend kapcsán felerősödő esetleges kamatcsökkentési várakozások kapcsán Forián Szabó elmondta, várakozásai szerint az idén biztosan lesznek jelentős kamatvágások, ezek mértéke azonban elmarad majd az árszínvonal-emelkedés ütemének mérséklődésétől. Éppen ezért a reálkamatok növekedésére lehet számítani.