A 2000. január 1-jétől már csak egyedüli központosított beszerző szervezetnek kijelölt MKGI-nél a vizsgált időszakban a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető államtitkár, illetve miniszter utasítása szabályozta a beszerzési eljárások lebonyolításának rendjét. Az ÁSZ szerint az utasítás -- bár jól alkalmazható előírásokat tartalmaz -- nem egyértelmű abból a szempontból, hogy az MKGI a központosított közbeszerzések lebonyolításában csak az erről szóló fejezetben megfogalmazott előírásokat köteles betartani, vagy a szabályozás általános előírásait is.
Az utasítás 21. pontjában -- például -- a bírálóbizottság elnökéül a beszerzéssel érintett szervezeti egység szakmai vezetőjét írja elő. Ezzel szemben az MKGI-nél a központosított eljárások bírálóbizottságának elnöke egyszer sem volt az MKGI dolgozója, másrészt a költségvetési szakterület felelős képviselője sem volt bizottsági tag egyetlen alkalommal sem. A bizottságot a MeH dolgozói és külső szakértők alkották. A nyertes ajánlattevőkről szóló döntést pedig az MKGI főigazgatója, illetve a MeH helyettes államtitkára hozta meg.
Ha a szabályzatból az MKGI-nek csak a központosított közbeszerzésekről szóló pontokat kellett betartania a központosított közbeszerzéseknél, akkor a szabályozást meglehetősen hiányosnak kell minősíteni -- állapították meg a számvevők. Az ugyanis nem tér ki -- például -- a bizottság összetételére, az iratok megőrzésének rendjére. Az ÁSZ szerint célszerű lett volna ebben a fejezetben annak rögzítése, hogy központosított beszerzések esetén az általános fejezet pontjai közül melyiket kell alkalmazni, illetve melyik helyett kell másként eljárni.
A számvevők a tavaly januárig működő másik két beszerző szervezet -- a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság (BM OKF) és az OEP Közbeszerzési Iroda -- szabályozási és működési feltételeit sem tartották zavartalanul biztosítottnak. A vizsgált időszakban összesen 57,6 milliárd forint értékű központosított közbeszerzést lebonyolító három szervezetnél -- derül ki az ÁSZ jelentéséből -- a beérkezett ajánlatokat 3-5 tagú bírálóbizottságok értékelték, de a bizottsági munka, szabályozás hiányában, nem volt egységes.
Az MKGI-nél a számítástechnikai eszközökre és kapcsolódó szolgáltatásokra beérkezett pályázatok bírálatába bevont külső szakértőktől összeférhetetlenségi nyilatkozatot nem kértek. A döntést a MeH helyettes államtitkára hozta meg mint a bírálóbizottság elnöke. A gépjárműbeszerzések esetében a nyertes pályázóról viszont a főigazgató döntött. A nyomtatórendszerek beszerzésénél a bírálóbizottság a döntés-előkészítésben közvetve, elektronikus levelezés útján vett részt. Az is előfordult, hogy a bizottsági ülésekről készített emlékeztetőket a résztvevőkkel nem íratták alá, azt csak a lebonyolításban részt vevő ügyintéző látta el kézjegyével, és az iratokat nem iktatták.
A BM OKF-nél az eljárásokat a főigazgató által felkért bizottságok értékelték. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek hiányosságai miatt a bizottsági munka tartalma pontosan nem volt követhető és minősíthető -- állapították meg a számvevők. Szakértők bevonására jelentősebben csak az OEP-nél került sor, ahol 1998-ban még csak a pályázatok értékelésekor, 1999-től azonban már az intézményi beszerzéseket felmérő adatlapok összeállításának szakaszában is közreműködtek a különböző intézményi szakterületek és érdekszövetségek képviselői. A pályázatok értékelésébe bevont szakértőkre az egészségügyi miniszter tett javaslatot.