A 2000. január 1-jétől már csak egyedüli központosított beszerző szervezetnek kijelölt MKGI-nél a vizsgált időszakban a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető államtitkár, illetve miniszter utasítása szabályozta a beszerzési eljárások lebonyolításának rendjét. Az ÁSZ szerint az utasítás -- bár jól alkalmazható előírásokat tartalmaz -- nem egyértelmű abból a szempontból, hogy az MKGI a központosított közbeszerzések lebonyolításában csak az erről szóló fejezetben megfogalmazott előírásokat köteles betartani, vagy a szabályozás általános előírásait is.
Az utasítás 21. pontjában -- például -- a bírálóbizottság elnökéül a beszerzéssel érintett szervezeti egység szakmai vezetőjét írja elő. Ezzel szemben az MKGI-nél a központosított eljárások bírálóbizottságának elnöke egyszer sem volt az MKGI dolgozója, másrészt a költségvetési szakterület felelős képviselője sem volt bizottsági tag egyetlen alkalommal sem. A bizottságot a MeH dolgozói és külső szakértők alkották. A nyertes ajánlattevőkről szóló döntést pedig az MKGI főigazgatója, illetve a MeH helyettes államtitkára hozta meg.
Ha a szabályzatból az MKGI-nek csak a központosított közbeszerzésekről szóló pontokat kellett betartania a központosított közbeszerzéseknél, akkor a szabályozást meglehetősen hiányosnak kell minősíteni -- állapították meg a számvevők. Az ugyanis nem tér ki -- például -- a bizottság összetételére, az iratok megőrzésének rendjére. Az ÁSZ szerint célszerű lett volna ebben a fejezetben annak rögzítése, hogy központosított beszerzések esetén az általános fejezet pontjai közül melyiket kell alkalmazni, illetve melyik helyett kell másként eljárni.
A számvevők a tavaly januárig működő másik két beszerző szervezet -- a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság (BM OKF) és az OEP Közbeszerzési Iroda -- szabályozási és működési feltételeit sem tartották zavartalanul biztosítottnak. A vizsgált időszakban összesen 57,6 milliárd forint értékű központosított közbeszerzést lebonyolító három szervezetnél -- derül ki az ÁSZ jelentéséből -- a beérkezett ajánlatokat 3-5 tagú bírálóbizottságok értékelték, de a bizottsági munka, szabályozás hiányában, nem volt egységes.
Az MKGI-nél a számítástechnikai eszközökre és kapcsolódó szolgáltatásokra beérkezett pályázatok bírálatába bevont külső szakértőktől összeférhetetlenségi nyilatkozatot nem kértek. A döntést a MeH helyettes államtitkára hozta meg mint a bírálóbizottság elnöke. A gépjárműbeszerzések esetében a nyertes pályázóról viszont a főigazgató döntött. A nyomtatórendszerek beszerzésénél a bírálóbizottság a döntés-előkészítésben közvetve, elektronikus levelezés útján vett részt. Az is előfordult, hogy a bizottsági ülésekről készített emlékeztetőket a résztvevőkkel nem íratták alá, azt csak a lebonyolításban részt vevő ügyintéző látta el kézjegyével, és az iratokat nem iktatták.
A BM OKF-nél az eljárásokat a főigazgató által felkért bizottságok értékelték. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek hiányosságai miatt a bizottsági munka tartalma pontosan nem volt követhető és minősíthető -- állapították meg a számvevők. Szakértők bevonására jelentősebben csak az OEP-nél került sor, ahol 1998-ban még csak a pályázatok értékelésekor, 1999-től azonban már az intézményi beszerzéseket felmérő adatlapok összeállításának szakaszában is közreműködtek a különböző intézményi szakterületek és érdekszövetségek képviselői. A pályázatok értékelésébe bevont szakértőkre az egészségügyi miniszter tett javaslatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.