A müncheni lapban megjelent interjújában Fischler megemlítette, hogy a marhák járványos agyvelősorvadásos betegsége (BSE) következtében a gazdák 18 százalékkal kisebb bevételt könyvelhettek el a vágómarha-értékesítésből, mint egy évvel korábban. Emiatt az üzletekben is csökkennie kellett volna a marhahús és -készítmények árának. A feldolgozók és a kereskedők ugyanakkor lényegesen magasabb nyereségre tettek szert annál, ami a szűkülő forgalom mellett várható lett volna. Az alacsonyabb termelői árak eltűnnek az istállóból az üzletig vezető úton -- mondta Fischler.
Ami a kereskedelmet illeti, ott Fischler szerint az öt legnagyobb szupermarketlánc forgalmazza az élelmiszerek 90 százalékát. "Végeredményben öt menedzser dönt arról, mi kerüljön a polcokra, és mennyiért" -- mondja az agrárbiztos, aki a versenyhelyzet állapotáért felelős kollegájával "a rendszert a szántóföldtől a gondoláig" nagyító alá akarja venni. Egy uniós szóvivő szerint jelenleg egyik témában sem terveznek hivatalos vizsgálatot.
A német kiskereskedők szövetségének szóvivője Fischler mindkét kritikáját visszautasította. Az áremelkedést azzal magyarázta Hubertus Pellengahr, hogy a BSE és a száj- és körömfájásjárvány miatt egyrészt hiánycikk a nyersanyag, másrészt a fogyasztók minőségérzékenyebbek lettek. Az élelmiszer-kereskedelmi koncentrációt a szóvivő sem vitatta, de szerinte Fischler helytelen következtetést vont le. A következmény éppen nem a beszűkült konkurencia, hanem az erősebb verseny -- mondja Pellengahr, aki szerint az EU-n belül Németországban a legalacsonyabb az élelmiszer-kereskedelmi árrés.