Szeptember elsejétől lépnek hatályba a Ptk. megújult zálogjogi szabályai, továbbfejlesztvén az 1996-ban kialakított, a piacgazdaság követelményeihez igazodó passzusokat, és más -- így különösen a csőd-, továbbá a végrehajtási -- törvényekre is kihatóan erősíti a hitelezői poziciókat.
Az ingatlanokra vonatkozó lényeges változás annak kimondása, hogy épületet, házat, lakást, telket csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ehhez a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Így a törvény a jelenleg vitákra okot adó szabályozással ellentétben egyértelművé teszi, hogy ingatlan kézizálogba adására nincs lehetőség. Nem zárja ki azonban, hogy az ingatlan -- mint a vagyon részét képező vagyontárgy -- jelzálogjog létesítése nélkül a vagyont terhelő zálogjog tárgya lehessen. A lakóingatlanokkal kapcsolatos jelzálogjogok érvényesítésében a hitelezői érdekek védelmét szolgálja egyebek közt annak rögzítése, hogy a zálogjogosult -- ha az adóssal másként nem állapodott meg -- igényelhesse a lakás kiürített állapotban történő értékesítését.
Alapvető szabály, hogy a zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Ma nincs mód például arra, hogy a hitelező bank és az adós már a hitelszerződés megkötésekor úgy rendelkezzék: nemfizetés esetén a pénzintézet maga értékesíthesse a zálogtárgyat. Az új szabályozás minden hitelintézetet a záloghitelezéssel üzletszerűen foglalkozó szervezetek közé sorol, lehetővé téve, hogy azok bírósági végrehajtás mellőzésével is kielégítést nyerjenek a zálogtárgyból. Ugyanakkor az árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozó személyek mellett a felszámolóknak és az önálló bírósági végrehajtóknak is módot ad arra, hogy ha megbízást kapnak, értékesíthessenek vagyontárgyakat. Ennek feltételeit ugyancsak szabályozza a törvény.
A zálogtárgy rosszhiszemű vagy ingyenes szerzés esetén visszaperelhető. Fontos változás, hogy a törvény már nemcsak a zálogkötelezett hozzátartozóiról feltételez eleve rosszhiszeműséget: az adóssal összefonódott harmadik személy -- akár például az ellenőrzése alatt álló gazdasági társaság -- tulajdonszerzését is rosszhiszeműnek vélelmezi. Ilyenkor az adósnak, illetve a vele összefonódott harmadik személynek kell bizonyítania, hogy nem történt csalárd összejátszás.