Trump–Putyin-csúcstalálkozó: kiszivárogtak a részletek, korántsem csak Ukrajnáról volt szó, Trump nagy bizniszt készül kötni
Amerikai és orosz kormánytisztviselők több energetikai megállapodásról tárgyaltak az Ukrajnában békét célzó e havi egyeztetések margóján – mondta az ügyet ismerő öt forrás a Reutersnek. Ezek szerint a Trump–Putyin-csúcstalálkozó korántsem csak az ukrán rendezésről szólt, bár a hírügynökség forrásai szerint ezeket a megállapodásokat ösztönzőként vetették fel annak érdekében, hogy a Kreml beleegyezzen az ukrajnai békébe, és hogy Washington enyhítse az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Oroszország az ukrajnai invázió (2022 februárja) óta a szankciók következtében gyakorlatilag el van vágva a nemzetközi energetikai befektetésektől és a nagyobb üzletektől. Három forrás szerint megvitatták annak lehetőségét, hogy az Exxon Mobil visszatérjen az oroszországi Szahalin–1 olaj- és gázprojektbe.
Az Egyesült Államok legnagyobb olajtermelője, az Exxon több ízben tárgyalt az orosz állami ellenőrzés alatt álló Rosznyefttel a visszatérésről,
miután mind Joe Biden, mind Donald Trump kormányzata alatt megkapta az engedélyt az USA pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalától.
- A találkozón napirendre került az is, hogy Oroszország amerikai berendezéseket vásároljon LNG-projektjeihez – például az Arctic LNG 2-höz, amelyet nyugati szankciók sújtanak.
- Felmerült egy másik ötlet is: az Egyesült Államok nukleáris meghajtású jégtörő hajókat vásárolna vagy bérelne Oroszországtól.
A tárgyalásokat Steve Witkoff amerikai különmegbízott moszkvai útján tartották a hónap elején, amikor találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és befektetési megbízottjával, Kirill Dmitrijevvel.
A Fehér Ház mindenképp szeretett volna egy nagy befektetési megállapodást bejelenteni az alaszkai csúcs után. Trump ezért érzi úgy, hogy elért valamit
– mondta a Reuters egyik forrása.
A Fehér Ház egyik tisztviselője megerősítette, hogy Trump és nemzetbiztonsági csapata továbbra is tárgyalásokat folytat orosz és ukrán tisztviselőkkel egy kétoldalú találkozó érdekében, amely véget vethetne a háborúnak. Ugyanakkor – tette hozzá – nemzetbiztonsági érdek, hogy ezeket a kérdéseket ne tárgyalják nyilvánosan.
A Trump–Putyin-csúcstalálkozón a tárgyalások fenyegetésekkel párhuzamosan zajlottak
Trump azzal fenyegetőzött, hogy további szankciókat vet ki Oroszországra, ha nem haladnak a béketárgyalások, és szigorú vámokat ró ki Indiára, amely Oroszország egyik legnagyobb olajvásárlója. Ezek az intézkedések megnehezítenék Oroszország számára, hogy fenntartsa jelenlegi exportvolumenét.
Trump „üzletkötési” politikai stílusa korábban is megmutatkozott az ukrajnai tárgyalásokon: az év elején ugyanezek a tisztviselők azt vizsgálták, miként lehetne újraindítani az orosz gáz szállítását Európába. Ezeket a terveket azonban Brüsszel megakasztotta, miután 2027-ig teljesen ki akarja vezetni az orosz gázimportot. Ennek köszönhetően
Washington egész egyszerűen kihagyta Brüsszelt a folyamatból,
így a legutóbbi tárgyalások hangsúlya a kétoldalú amerikai–orosz megállapodásokra helyeződött át, eltávolodva az Európai Uniótól, amely blokk egységesen támogatja Ukrajnát.
Ugyanazon a napon, mint az alaszkai csúcs, Putyin rendeletet írt alá, amely lehetővé teheti a külföldi befektetők – köztük az Exxon Mobil – számára, hogy visszaszerezzék részesedésüket a Szahalin–1 projektben. Ennek feltétele, hogy a külföldi részvényesek tevékenyen támogassák a nyugati szankciók feloldását.
Újraindult az orosz LNG-gigaprojekt
- Az Exxon 2022-ben hagyta el oroszországi üzletágát az ukrán inváziót követően,
- 4,6 milliárd dolláros veszteséget elkönyvelve.
- 30 százalékos részesedését a Szahalin–1 projektben abban az évben elkobozta a Kreml.
Az Egyesült Államok 2022 óta több hullámban szankcionálta az Arctic LNG 2 projektet, amelynek tulajdonosa a Novatek, amely tavaly lobbistákat vetett be Washingtonban a kapcsolatok helyreállítása és a szankciók feloldása érdekében.
- Az Arctic LNG 2 üzem áprilisban újraindította a földgázfeldolgozást, bár alacsony kapacitással.
- Idén eddig öt szállítmányt indítottak el a szankciók alatt álló tankerhajókkal.
- Az egyik termelőegységet korábban leállították az exportálási nehézségek miatt.
- A projekt három LNG-feldolgozó egységet tervezett.
- A harmadik tervezési fázisban van, a szükséges technológiát várhatóan Kína biztosítja.
Washington viszont arra próbálja ösztönözni Oroszországot, hogy kínai helyett amerikai technológiát vásároljon – egy szélesebb stratégia részeként, amelynek
célja Kína elszigetelése és a pekingi–moszkvai kapcsolatok gyengítése
– közölte az egyik forrás. Kína és Oroszország „korlátlan” stratégiai partnerséget hirdetett meg néhány nappal az ukrajnai invázió előtt. Hszi Csin-ping az elmúlt évtizedben több mint 40 alkalommal találkozott Putyinnal, aki az utóbbi hónapokban Kínát szövetségesének nevezte.
