Meghatározhatatlan a szakmunkások keresete

A statisztikai hivatal adata szerint például egy fodrász tavaly havonta mindössze 34 400 forintot keresett. A munkaadói szervezetek pedig csak elvétve tudnak beszámolni az ágazatban foglalkoztatottak bérezéséről. A Pest Megyei Munkaügyi Központ a munkaadók minimum-maximum fizetési ajánlatait regisztrálja, de a konkrét fizetési megállapodásokról már nincs információja. Az adatokból viszont az derül ki: a Pest megyei munkaadók egy egészségügyi ápolónak körülbelül háromszor nagyobb fizetést ajánlottak tavaly, mint öt évvel azelőtt. Egy asztalosnak vagy egy víz-, gáz- és fűtésszerelőnek viszont csak körülbelül másfélszer annyit. Utóbbiak 1995-ben átlagosan 30--50 ezer, tavaly pedig 40--80 ezer forintot kerestek havonta -- tájékoztatta lapunkat Cserkúthy László, a Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöke. A Világgazdaságnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által meghatározott éves fogyasztói árindexek felhasználásával elvégzett számításai szerint ebben a szakmában a reálkereset így körülbelül 20 százalékkal csökkent. Ezeknél a fizetéseknél a fővárosban és a nyugati országrészben magasabbak is előfordulnak -- fűzte hozzá az elnök.
A vendéglátóiparban is jellemző, hogy a bérek egy részét a munkáltató regisztrálatlanul "kényszerül" kifizetni. Ezt a tényt is szem előtt tartva nem csoda, hogy mind a munkaügyi központ, mind a KSH adatainál magasabb bérezésről számolt be Károvits Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Míg öt évvel ezelőtt egy kisvendéglőben naponta akár 12 órát dolgozó szakács ténylegesen körülbelül 50-55 ezer forintot keresett havonta, addig tavaly körülbelül 120 ezret. Lapunk számításai szerint reálkeresetük így több mint 9 százalékkal nőtt, jóllehet 1997-hez képest a kisvendéglők forgalma egyharmadára esett vissza az elnök szerint. Egy pincér fizetése tavaly a 80-100 ezer forintot érte el, a mosogatószemélyzet a tavaly érvényes minimálbérnél -- azaz 25 500 forintnál -- körülbelül 15 ezerrel többet kereshetett -- fűzte hozzá az elnök. A KSH adatai a fent említett okok miatt alacsonyabb keresetet mutatnak. Eszerint egy felszolgáló tavaly bruttó 42 300 forintot keresett, egy szakács pedig 52 ezret.
A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének adatai szerint egy varrónő 1995-ben átlagosan 23 600 forintot keresett, tavaly pedig 51 800-at, reálkeresetük így tíz százalékkal növekedett. A keresetüket illetően azonban nagy a szórás. Tavaly a két szélső érték 27 500 és 79 300 forint körül alakult. Wittich Tamás elnök szerint egyébként a szakszervezeti bérmegállapodásoknak köszönhető az, hogy magasabb bérekről tudnak beszámolni a statisztikai hivatal által regisztráltnál.
A sofőröket általában minimálbéren foglalkoztatják, ezenfelül a külföldön eltöltött napok után 25 dolláros, adómentes napidíjat kaphatnak a munkáltatójuktól -- mondta Papolczy Péter, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének igazgatója. Az ennél nagyobb összegű napidíj már adóköteles, így ez kevésbé gyakori -- tette hozzá. A KSH adatai szerint a tehergépkocsi-vezetők havi bruttó 63 700 forintot keresnek meg.
Az építőiparban a bérek követték az ágazat fellendülését -- mondta Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója. A KSH adatai szerint egy kőműves tavaly átlagosan valamivel több mint 53 ezer forintot keresett havonta, a Pest megyei munkáltatóktól pedig maximum 46 200 forintos fizetési ajánlatot tettek neki.