A statisztikai hivatal adata szerint például egy fodrász tavaly havonta mindössze 34 400 forintot keresett. A munkaadói szervezetek pedig csak elvétve tudnak beszámolni az ágazatban foglalkoztatottak bérezéséről. A Pest Megyei Munkaügyi Központ a munkaadók minimum-maximum fizetési ajánlatait regisztrálja, de a konkrét fizetési megállapodásokról már nincs információja. Az adatokból viszont az derül ki: a Pest megyei munkaadók egy egészségügyi ápolónak körülbelül háromszor nagyobb fizetést ajánlottak tavaly, mint öt évvel azelőtt. Egy asztalosnak vagy egy víz-, gáz- és fűtésszerelőnek viszont csak körülbelül másfélszer annyit. Utóbbiak 1995-ben átlagosan 30--50 ezer, tavaly pedig 40--80 ezer forintot kerestek havonta -- tájékoztatta lapunkat Cserkúthy László, a Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöke. A Világgazdaságnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által meghatározott éves fogyasztói árindexek felhasználásával elvégzett számításai szerint ebben a szakmában a reálkereset így körülbelül 20 százalékkal csökkent. Ezeknél a fizetéseknél a fővárosban és a nyugati országrészben magasabbak is előfordulnak -- fűzte hozzá az elnök.
A vendéglátóiparban is jellemző, hogy a bérek egy részét a munkáltató regisztrálatlanul "kényszerül" kifizetni. Ezt a tényt is szem előtt tartva nem csoda, hogy mind a munkaügyi központ, mind a KSH adatainál magasabb bérezésről számolt be Károvits Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Míg öt évvel ezelőtt egy kisvendéglőben naponta akár 12 órát dolgozó szakács ténylegesen körülbelül 50-55 ezer forintot keresett havonta, addig tavaly körülbelül 120 ezret. Lapunk számításai szerint reálkeresetük így több mint 9 százalékkal nőtt, jóllehet 1997-hez képest a kisvendéglők forgalma egyharmadára esett vissza az elnök szerint. Egy pincér fizetése tavaly a 80-100 ezer forintot érte el, a mosogatószemélyzet a tavaly érvényes minimálbérnél -- azaz 25 500 forintnál -- körülbelül 15 ezerrel többet kereshetett -- fűzte hozzá az elnök. A KSH adatai a fent említett okok miatt alacsonyabb keresetet mutatnak. Eszerint egy felszolgáló tavaly bruttó 42 300 forintot keresett, egy szakács pedig 52 ezret.
A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének adatai szerint egy varrónő 1995-ben átlagosan 23 600 forintot keresett, tavaly pedig 51 800-at, reálkeresetük így tíz százalékkal növekedett. A keresetüket illetően azonban nagy a szórás. Tavaly a két szélső érték 27 500 és 79 300 forint körül alakult. Wittich Tamás elnök szerint egyébként a szakszervezeti bérmegállapodásoknak köszönhető az, hogy magasabb bérekről tudnak beszámolni a statisztikai hivatal által regisztráltnál.
A sofőröket általában minimálbéren foglalkoztatják, ezenfelül a külföldön eltöltött napok után 25 dolláros, adómentes napidíjat kaphatnak a munkáltatójuktól -- mondta Papolczy Péter, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének igazgatója. Az ennél nagyobb összegű napidíj már adóköteles, így ez kevésbé gyakori -- tette hozzá. A KSH adatai szerint a tehergépkocsi-vezetők havi bruttó 63 700 forintot keresnek meg.
Az építőiparban a bérek követték az ágazat fellendülését -- mondta Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója. A KSH adatai szerint egy kőműves tavaly átlagosan valamivel több mint 53 ezer forintot keresett havonta, a Pest megyei munkáltatóktól pedig maximum 46 200 forintos fizetési ajánlatot tettek neki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.