Eddig soha nem látott atomerőmű építése vette kezdetét: az egész világ erre figyel – Magyarországnak is része lehet benne

Olyan atomerőmű építése indult Üzbegisztánban, amelyre az egész világ odafigyel egyedi és újszerű volta, valamint a jelentősége miatt. Először építenek ugyanis kis, szárazföldi moduláris atomreaktort (SMR) úgy, hogy mellette egyazon telpehelyen később nagyobb blokkok is létesülnek.

Az ilyen létesítményeket egységesített tervezésük és ennek köszönhetően modulonként történő gyárthatóságuk miatt nevezik modulárisnak (small modular reactor), kicsinek pedig azért, mert a teljesítményük felső határa általában legfeljebb 300 megawatt. A kis jelző nemcsak a használatban lévő, nagyobb reaktoroktól különbözteti meg az SMR-eket, hanem a sokkal kisebb energiaigények kielégítésére (például kutatásra, oktatásra) szolgáló mikroreaktoroktól is.

Máris szolgál újdonságokkal az üzbég atomerőmű

Irigylésre méltó sebességgel halad az üzbég projekt, igaz, még az elején jár. A beruházásról szóló üzbég–orosz kormányközi megállapodás csak 2024-ben született meg, de már tartanak a földmunkák. Körülbelül 1,5 millió köbméter talajt termelnek majd ki 13 méter mélységig. Az első blokk betonalapjába az első adag betont várhatóan 2026 tavaszán öntik ki. Közben folynak a mérnöki munkák, és tart a tervezés. Rövidesen épülnek a beruházás helyszínén a felvonulási épületek, sőt, a gyors tempót jelzi, hogy 2025 májusában a Roszatom megkezdte a reaktorberendezések gyártását: egy 205 tonnás speciális ötvözött acélöntvényt öntöttek, amelyet az RITM-200N reaktortartály elkészítéséhez használnak majd.

A Dzsizah (Jizzakh) régióban létesítendő atomerőművet az említett RITM-200N reaktorblokkokkal fogják szerelni. Az új atomerőmű élettartama legalább 60 év lesz. A tervező és fővállalkozó Roszatom megad minden szükséges támogatást az üzemeltetése során is. (Ezt a társaság vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov jelentette ki a társaság közleménye szerint.) A Roszatom, akárcsak Pakson, itt is minél nagyobb arányban kíván támaszkodni a helyi beszállítókra.

Ez év szeptember 26-án, a moszkvai Atomenergia Világhéten a felek (a Roszatom és az Uzatom üzbég nukleáris hatóság) megállapodott az üzemanyag-szállítás főbb feltételeiben is. Ez lesz a világon az első olyan projekt, amelynek során egyetlen telephelyen egyszerre lesznek kis és nagy teljesítményű blokkok is.

Nagy lehetőség az MVM EGI-nek

Az MVM EGI és az Uzatom 2025. május 20-án olyan együttműködési nyilatkozatot írt alá, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar fél két Kossuth-díjas magyar mérnök által kifejlesztett, Heller–Forgó-féle légkondenzációs hűtési technológiáját telepítsék az üzbegisztáni atomerőműben. A megoldás versenyképes és víztakarékos megoldást kínál az atomenergia-termeléshez ott, ahol korlátozottan áll rendelkezésre a hűtéshez a víz. (Ezt a megoldást vetették be korábban a már leállított, csukcsföldi Bilibino atomerőműben is.) Az üzbegisztáni atomerőmű hűtőberendezéséről az egyeztetések újabb aláírással júliusban Taskentben folytatódtak.

Ez nagyon más, mint a Paks II. beruházás

A Pakson építendő két új blokk építését rögzítő kormányközi megállapodás az üzbégénél sokkal korábban, már 2014-ben megszületett, az első beton öntése mégsem előzi majd meg sokkal a közép-ázsiait. Azonban olyan sok a különbség a két projekt között, hogy indokolatlan Pakson is elvárni az üzbég lendületet. Például az üzbegisztáni beruházás előkészületei is már évekkel korábban elindultak. A 2024. májusi, majd a 2025. szeptemberi döntés is már korábbi kormányközi megállapodások módosítása volt.

• Az eredeti, 2018-as dokumentum még két, 1200 megawattos blokkról szólt, 2022 körüli átadással.
• A 2024-es egyezség már hat, 55 megawattosról, 2033-as átadással.
• Most pedig két 55 megawattos és két 1000 megawattos blokknál tartunk, az átadás tervezett idejét nem közölték.

Fontos továbbá, hogy egy SMR építése sokkal egyszerűbb, részben a teljesítmény kisebb volta, de alapvetően a modularitás előnyei miatt.
Pakson tehát merőben mások a körülmények. 

• A hazai projektet már az induláskor két évvel visszavetette az uniós engedélyezés.  
• A beruházást nehezítik az Oroszország elleni szankciók, noha azok alól a Paks II. projekt hivatalosan is mentesült. (Így is visszavetette a munkát a pénzmozgások korlátozása.)
• Osztrák bátorításra most is keresnek fogást a beruházáson az ellenzői, extra adminisztratív feladatokat adva az uniós illetékeseknek.
• A magyarországira mint uniós projektre az orosztól részben eltérő előírások vonatkoznak, ami érinti a tervezést és a kivitelezést is. Ez is járt pluszidőigénnyel. Miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése alatt állnak, az orosz projektek a más szabályozás ellenére is éppoly biztonságosak és elismertek, amit az orosz atomipar világpiaci súlya is igazol.
• A magyar projekt sem csak ott tart, ami abból Pakson látszik: Oroszországban például már készülnek a két, 1200 megawattos blokkhoz szükséges berendezések.