Oszama bin Laden, a fekete bárány

"Az arab világban a Bin Laden név a szavahihetőség és a tisztesség jelképe, a kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező família az arab elithez tartozik. Dehát minden családban van egy fekete bárány, a mienkben Oszama az" -- nyilatkozta a minap a Bin Laden-impériumhoz tartozó Baud Telecommunications menedzsere. S bár a család nem győzi hangoztatni, hogy sem anyagilag, sem erkölcsileg semmi köze nincs az "elfajzott" fiúhoz, a rokoni kapcsolat egyre kínosabb az évi 5 milliárd dollár forgalmat lebonyolító Saudi Binladin Group (SBG) számára.
A társaságot 1931-ben hozta létre a Jemenből bevándorolt dinasztiaalapító, Mohammed bin Laden. A királyi családhoz fűződő jó kapcsolatai, a "zsíros" állami megrendelések révén gyorsan emelkedett felfelé. Az építőiparban, majd később a távközlésben, a gépgyártásban, valamint az üdítőiparban szerzett érdekeltségeket, s lett Szaúd-Arábia legnagyobb építőcége. A Bin Laden névhez fűzödik több mecset, sok száz kilométer autóút, repülőterek, szállodák megépítése, a két szent város, Medina és Mekka korszerűsítése.
Az amerikai kapcsolatot az Öböl-háború idején betonozta be Mohammed bin Laden, midőn az SBG épített előnyös üzleti feltétekkel leszállópályát az USA csapatainak. De komoly üzleti kapcsolatokat épített ki olyan nagy cégekkel, mint a General Eletric, a Citigroup, a Nortel Networks Corp. a Tellabs, a Motorola, a Cadbury Schweppes vagy az ABN Amro, amely a Saudi Holland Bank 40 százalékának a tulajdonosa.
Ebből a hatalmas vagyonból "pottyant ki" Oszama, amikor a terroristákhoz fűződő kapcsolatai miatt évekkel ezelőtt kitagadták. De ha nincs családi "apanázs", akkor honnan van pénze a terrorizmus támogatására? Rejtély, amire a feltételezéseken kívül a mai napig nincs -- legalábbis publikus -- válasz. Azt mondják, hogy az amerikai titkosszolgálat évek óta próbál a pénzforrás nyomára bukkanni, egyelőre nem sok eredménnyel.
Így maradnak a félinformációk. Például az, hogy Amerika első számú ellensége tőzsdei spekulációkkal finanszírozza akcióit. A New York-i és washingtoni terrortámadások óta többször lehetett arról hallani, hogy az akciót megelőző napokban rendkívül nagy mennyiségben kötöttek határidős ügyleteket bizonyos légitársaságok és pénzintézetek papírjaira. Különösen az American Airlines és a United Airlines -- amelyek gépeivel az öngyilkos merényletet elkövették --, illetve a kárigények benyújtása miatt igen nehéz helyzetbe került, az idegenforgalomban is érdekelt Morgan Stanley és a Citigroup részvényeire. Mintha valaki arra spekulált volna, hogy rövidesen zuhanni fognak az árfolyamok.
De állítólag vannak egyéb legális források is. Többek között azoknak a gazdag arab családoknak az adományai, akik így akarják kifejezésre juttatni a dekadens nyugati világ iránt érzett megvetésüket. Vagy ott vannak Oszama vállalkozásai, amelyek a halászattól a gyémánt-, kaucsuk-, kukorica-, napraforgó-kereskedelmen át az útépítésig igen széles skálán mozognak: a 46 éves "üzletember" összesen több mint hatvan céget igazgat. Sok közülük Afrikában és a Közel-Keleten van, de állítólag Csehországba, Szlovákiába és Oroszországba is vezetnek nyomok -- természetesen sokszoros áttételen keresztül. A családnak -- hivatalos cégadatok szerint -- Magyarországon is van bejegyzett cége, amely "máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást" végez, de valójában nem működik. A mendemondák szerint Oszama bin Ladennek a legális csatornák mellett érdekeltségei vannak a kábítószer-kereskedelemben is -- elsősorban Európában.
Oszama -- Mohammed 57 gyermekének egyikeként -- szintén a családi vállalkozásban kezdte karrierjét, miután a Dzsiddai Egyetemen befejezte üzemgazdasági tanulmányait. Az amerikai csapatok szaúd-arábiai jelenlétét bíráló ellenzéki magatartása miatt később a Bin Laden klán kitagadta a vagyonból, de nem teljesen: apja 1988-ban bekövetkezett halála után megkapta 50-60 millió dollárra tehető örökségét. Ebből építette fel mai birodalmát, szerezte meg 300 millió dolláros vagyonát. A pénz nem annyira az egyes terrorakciókra, mint inkább az ötezer tagot számláló szervezet, az Al-Kaida (Bázis) összetartására szolgál. A szervezet tagjai az alsó szinteken havi 800 dollárt, magasabb "beosztásban" már havi 1000 dollárt kapnak. A támadások előkészítéséhez és lebonyolításához állítólag ennél kevesebb pénz is elég: "terrorszakértők" szerint a New York-i és washingtoni akciókhoz maximum 200 ezer dollár kellett.