BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tervek a kereslet bővítésére

Alig két héttel a tragikus amerikai terrortámadást követően a magyar kormány jól körvonalazható és határozott irányba mutató lépéseket tesz a recesszió elkerülése, a gazdaság növekedésének megtartása irányába. A keddi kormányülésen megfogalmazódott: megkezdődött a szakmai háttérmunka a gazdasági lendület megőrzése érdekében. Tegnap, a Gazdasági Tanács ülésén ennél már határozottabban rajzolódtak ki az elképzelések, melyek várhatóan a holnapi gazdasági "csúcstalálkozóra" öltenek konkrét formát. Lapunk információi szerint további támogatást kaphat a hazai keresletélénkítés két legfőbb motorja: a lakásépítés és az autópálya-beruházás.

A következő fél, egy évben jelentős világgazdasági lassulásra lehet számítani, ami elérheti Magyarországot, ezért kell a kormánynak gyorsan cselekednie -- jelentette ki Orbán Viktor szerda reggeli rádióinterjújában. A növekedés ütemét 4 százalék fölött kell tartani -- mondta a miniszterelnök. Megerősítette a kormány korábbi inflációs prognózisát, éves átlagban 8--9 százalék közötti, decemberben azonban már 8 százalék alatti áremelkedési ütemre számít. Úgy véli, hogy a következő évekre jó a remény arra, hogy az inflációt 5--6 százalékra, talán még 5 százalék alá is le tudják szorítani. Olyan gazdasági csomag kidolgozására van szükség -- mondta --, aminek révén nagymértékű beruházási hullám indulhat el Magyarországon, amely a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat képes lesz ellensúlyozni -- tette hozzá.
A pénteki gazdasági "csúcstalálkozóig" kell kidolgoznia és a miniszterelnök elé tárnia a kormánynak azokat a konkrét javaslatokat, melyek a gazdaság növekedésének megtartásához szükségesek -- közölte lapunk kérdésére a Gazdasági Tanács tegnapi ülését követően Járai Zsigmond. A jegybankelnök a gazdasági, a pénzügyminiszter, valamint a hírközlési és vízügyi, illetve a külügyi tárca vezetőjének társaságában maga is részt vett a megbeszélésen. Elmondta, hogy tegnap még csak az elképzelhető intézkedések körét tárgyalták, monetáris eszközök igénybevételéről nem esett szó.
A kormány keddi ülése után Borókai Gábor szóvivő azt nyilatkozta: a gazdasági lendület megőrzése érdekében az otthonteremtési programok erősítésére van szükség. Lapunk információi szerint a kormány egyik eszköze a lakáshitelekhez kapcsolódó kamattámogatás növelése lehet. Vélhetően a jelenlegi nyolcszázalékos kamatozású kölcsön támogatását két százalékponttal megemelik, így a kamat mértéke hat százalékra csökken. Szakértők szerint ez valószínűbb, mint az, hogy a támogatott hitelt használt lakás vásárlásához is igénybe lehessen venni. Elképzelhető az is, hogy a kormány a kedvezményes hitel célcsoportját kiterjeszti, például az egyedülállókra. Eddig ugyanis csak házaspárok igényelhették ezt a típusú kölcsönt -- figyelmeztetnek a szakértők.
Beruházásélénkítő lépés lehet az is, ha önálló célként, telek-előkészítésre is igényelhető lenne a támogatott kamatozású hitel. Ezen megkötés eltörlésével a lakásépítési láncolatba beléphetne egy új szereplő, amelyik csak telek-előkészítéssel foglalkozna, majd tovább értékesítené azt. Így megfelelő számú telek állna rendelkezésre, elérhető áron, vagyis bővülhetne a vészesen szűkülő állomány -- állítják elemzők.
A lakásépítések élénkítésére szakértők szerint még egy eszköz áll a kormány rendelkezésére: az amúgy is sikeres bérlakás-építési programba új szereplőket vonnak be. Az önkormányzatok és egyházak mellett ezután erre a célra alakult közhasznú társaságok, vagy például nyugdíjpénztárak is pályázhatnának állami támogatásra.
A Gazdasági Minisztérium egy korábbi tanulmánya szerint egyébként tízezer új lakás felépítése egy százalékkal növeli a GDP-t, az államháztartásnak pedig 67 milliárd forint haszna származik belőle. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy tízezer új lakás mintegy 25 ezer főnek ad munkát.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak kifejtette: a lakásépítések ösztönzésén kívül egyéb, beruházást segítő elemek is szóba jöhetnek, ilyen lehet az út-, autópálya- és hídépítési programok erősítése is. Mint azonban a gazdasági tárcánál megtudtuk, egyelőre konkrét anyag a program esetleges gyorsításáról tegnapig nem készült. A minisztérium adatai szerint az elmúlt évtizedben Magyarországon a multinacionális nagyvállalatok zöldmezős beruházásainak meghatározó része a sztrádák 30-40 kilométeres körzetében valósult meg. Az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakasza megépülését követően rövid távon 7-8 ezer új munkahellyel számolnak. Az M7-es felújításától, továbbépítésétől egyebek között pedig a turizmus- és gazdaságfejlesztő hatást várnak.
Jelenleg a kormány augusztusi határozatának megfelelően készül a 15 éves sztrádafejlesztési program -- mondták lapunk érdeklődésére a szaktárcánál. A cél, hogy a 2007-ig tervezett 700 kilométernyi gyorsforgalmi út helyett 2015-ig ennek kétszeresét építsék meg, ezenkívül 200 kilométernyi meglévő utat autóúttá alakítsanak.
A pénzügyminiszter a gazdaságélénkítő csomag mellett érvelve elmondta: van példa arra, hogy lassuló világgazdasági környezetben is lehet gyorsuló gazdasági növekedést produkálni, ez történt 1998 második fél évében is -- fejtette ki.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.