BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tervek a kereslet bővítésére

Alig két héttel a tragikus amerikai terrortámadást követően a magyar kormány jól körvonalazható és határozott irányba mutató lépéseket tesz a recesszió elkerülése, a gazdaság növekedésének megtartása irányába. A keddi kormányülésen megfogalmazódott: megkezdődött a szakmai háttérmunka a gazdasági lendület megőrzése érdekében. Tegnap, a Gazdasági Tanács ülésén ennél már határozottabban rajzolódtak ki az elképzelések, melyek várhatóan a holnapi gazdasági "csúcstalálkozóra" öltenek konkrét formát. Lapunk információi szerint további támogatást kaphat a hazai keresletélénkítés két legfőbb motorja: a lakásépítés és az autópálya-beruházás.

A következő fél, egy évben jelentős világgazdasági lassulásra lehet számítani, ami elérheti Magyarországot, ezért kell a kormánynak gyorsan cselekednie -- jelentette ki Orbán Viktor szerda reggeli rádióinterjújában. A növekedés ütemét 4 százalék fölött kell tartani -- mondta a miniszterelnök. Megerősítette a kormány korábbi inflációs prognózisát, éves átlagban 8--9 százalék közötti, decemberben azonban már 8 százalék alatti áremelkedési ütemre számít. Úgy véli, hogy a következő évekre jó a remény arra, hogy az inflációt 5--6 százalékra, talán még 5 százalék alá is le tudják szorítani. Olyan gazdasági csomag kidolgozására van szükség -- mondta --, aminek révén nagymértékű beruházási hullám indulhat el Magyarországon, amely a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat képes lesz ellensúlyozni -- tette hozzá.
A pénteki gazdasági "csúcstalálkozóig" kell kidolgoznia és a miniszterelnök elé tárnia a kormánynak azokat a konkrét javaslatokat, melyek a gazdaság növekedésének megtartásához szükségesek -- közölte lapunk kérdésére a Gazdasági Tanács tegnapi ülését követően Járai Zsigmond. A jegybankelnök a gazdasági, a pénzügyminiszter, valamint a hírközlési és vízügyi, illetve a külügyi tárca vezetőjének társaságában maga is részt vett a megbeszélésen. Elmondta, hogy tegnap még csak az elképzelhető intézkedések körét tárgyalták, monetáris eszközök igénybevételéről nem esett szó.
A kormány keddi ülése után Borókai Gábor szóvivő azt nyilatkozta: a gazdasági lendület megőrzése érdekében az otthonteremtési programok erősítésére van szükség. Lapunk információi szerint a kormány egyik eszköze a lakáshitelekhez kapcsolódó kamattámogatás növelése lehet. Vélhetően a jelenlegi nyolcszázalékos kamatozású kölcsön támogatását két százalékponttal megemelik, így a kamat mértéke hat százalékra csökken. Szakértők szerint ez valószínűbb, mint az, hogy a támogatott hitelt használt lakás vásárlásához is igénybe lehessen venni. Elképzelhető az is, hogy a kormány a kedvezményes hitel célcsoportját kiterjeszti, például az egyedülállókra. Eddig ugyanis csak házaspárok igényelhették ezt a típusú kölcsönt -- figyelmeztetnek a szakértők.
Beruházásélénkítő lépés lehet az is, ha önálló célként, telek-előkészítésre is igényelhető lenne a támogatott kamatozású hitel. Ezen megkötés eltörlésével a lakásépítési láncolatba beléphetne egy új szereplő, amelyik csak telek-előkészítéssel foglalkozna, majd tovább értékesítené azt. Így megfelelő számú telek állna rendelkezésre, elérhető áron, vagyis bővülhetne a vészesen szűkülő állomány -- állítják elemzők.
A lakásépítések élénkítésére szakértők szerint még egy eszköz áll a kormány rendelkezésére: az amúgy is sikeres bérlakás-építési programba új szereplőket vonnak be. Az önkormányzatok és egyházak mellett ezután erre a célra alakult közhasznú társaságok, vagy például nyugdíjpénztárak is pályázhatnának állami támogatásra.
A Gazdasági Minisztérium egy korábbi tanulmánya szerint egyébként tízezer új lakás felépítése egy százalékkal növeli a GDP-t, az államháztartásnak pedig 67 milliárd forint haszna származik belőle. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy tízezer új lakás mintegy 25 ezer főnek ad munkát.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak kifejtette: a lakásépítések ösztönzésén kívül egyéb, beruházást segítő elemek is szóba jöhetnek, ilyen lehet az út-, autópálya- és hídépítési programok erősítése is. Mint azonban a gazdasági tárcánál megtudtuk, egyelőre konkrét anyag a program esetleges gyorsításáról tegnapig nem készült. A minisztérium adatai szerint az elmúlt évtizedben Magyarországon a multinacionális nagyvállalatok zöldmezős beruházásainak meghatározó része a sztrádák 30-40 kilométeres körzetében valósult meg. Az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakasza megépülését követően rövid távon 7-8 ezer új munkahellyel számolnak. Az M7-es felújításától, továbbépítésétől egyebek között pedig a turizmus- és gazdaságfejlesztő hatást várnak.
Jelenleg a kormány augusztusi határozatának megfelelően készül a 15 éves sztrádafejlesztési program -- mondták lapunk érdeklődésére a szaktárcánál. A cél, hogy a 2007-ig tervezett 700 kilométernyi gyorsforgalmi út helyett 2015-ig ennek kétszeresét építsék meg, ezenkívül 200 kilométernyi meglévő utat autóúttá alakítsanak.
A pénzügyminiszter a gazdaságélénkítő csomag mellett érvelve elmondta: van példa arra, hogy lassuló világgazdasági környezetben is lehet gyorsuló gazdasági növekedést produkálni, ez történt 1998 második fél évében is -- fejtette ki.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.