A politika kerüli a hálószobatitkot

A Pepsi Sziget egyik programjának az óbudai polgármester által sikertelenül megkísérelt betiltása után most egy transzvesztita örökbefogadási ügye emelte a politika szintjére a szexuális másságot. A családügyi miniszter vizsgálatot rendelt el ügyben, melyben az ügyészség is óvással élt a gyámhivatali határozat ellen. A lapunk által megkérdezett szakértők nem ismernek olyan kutatást, mely azt vizsgálná, hogy a társadalom milyen módon, milyen mélységben megosztott a szexuális mássággal kapcsolatban, illetve hogy egyáltalán mekkora tömegeket érdekel ez a kérdés. Így a pártok saját "megérzéseikre" vannak utalva a kérdésben.
A politikai közvélemény-kutatásokban szereplő azon nyitott kérdéseknél, miért szimpatikusabb egyik párt a másiknál, nem nagyon fordulnak elő olyan spontán válaszok, melyek az adott párt szexuális mássággal kapcsolatos álláspontját jelölnék meg okként -- mondta a Világgazdaságnak Závecz Tibor. A Szonda Ipsos kutatási igazgatója szerint ez a körülmény is arra utal, hogy az ilyen ügyekben történő állásfoglalással nem igazán lehet szavazatokat szerezni. A jobboldali pártok esetében azonban a kérdés adott irányból való megközelítése alkalmas lehet a meglevő tábor stabilizálására, arra, hogy megerősítse a választókat saját értékrendszerük helyességében.
A pártoknak nem nevelni kell a szavazóikat, hanem képviselni őket -- véli Kolosi Tamás, a Tárki elnöke, aki szerint azon országokban, ahol a politikai erők erőteljesebben lépnek fel a szexuális másság elismerése érdekében, egy ott már kialakult társadalmi igénynek megfelelően is járnak el. A kutató -- anélkül, hogy ezzel kapcsolatban konkrét számok állnának rendelkezésre -- úgy véli: a magyar társadalom konzervatív a kérdésben, a többségében még előítéletek élnek a mássággal kapcsolatban, ennek is köszönhető, hogy a politika lehetőség szerint kerüli ezen ügyeket.
A nagy pártok -- ideológiától függetlenül -- mindenütt a "közepet" igyekeznek elérni, a szexualitás, a másság pedig ebben a megközelítésben periférikus kérdés -- mondta Lányi Gusztáv, az ELTE Szociológiai Intézetének munkatársa. Csakhogy a régebbi, gazdaságilag is előrébb tartó demokráciákban tágasabb ez a közép, többféle ember fér bele egy sokkal toleránsabb halmazba. Magyarország e tekintetben átmeneti állapotba került -- mondja a kutató --, a keleti szemérmességben, a falusias kultúrában gyökeredző elfojtások, előítéletek fellazulásához pedig kevés volt a rendszerváltás óta eltelt tíz esztendő.