Bár a magyar kedvezményeket az EU versenytorzítónak tartja, azok utólagos megvonása az alkotmányba ütközne -- adott magyarázatot a vámunióról szóló tárgyalások során mutatott magyar határozottságra Beszteri Sára, a tárgyaló csoport vezetője. Lapunknak nyilatkozva hozzátette egyúttal, hogy a vámszabad területekkel kapcsolatban egységes végrehajtási gyakorlat az unióban sincs. Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa az általános szabályozás alóli kivételként Németországban a hamburgi szabad kikötőt, Írországban pedig a shannoni övezetet említette.
Míg a belföldiesítésre vonatkozó rendelkezések már 2002 januárjában életbe lépnek -- így adva időt az érintett cégeknek a procedúra lefolytatására --, a jogharmonizációt jelentő módosításokat csak jövőre hirdetik ki, s azok az uniós tagság elnyerésekor válnak hatályossá. Attól kezdve a vámszabad területek földrajzilag ténylegesen körülhatárolt területeket jelentenek majd, amelyeket a kormány jelöl ki. Az itt tevékenységet folytatni kívánó vállalatoknak az uniós hatóságoktól kell majd engedélyt kérniük, és annak megadását bármely tagállam megvétózhatja. Ez a veszély elsősorban a nem uniós importból uniós exportra termelő, többnyire tengerentúli társaságokat fenyegeti. Mivel pedig az uniós importból uniós exportra termelő cégek esetében a vámszabad területi működés jelentősége a csatlakozás után automatikusan megszűnik, a jelenleg is ilyen területen működő vállalatok közül pusztán a harmadik országból származó behozatalból harmadik országba irányuló kivitelre termelők tarthatnák meg státusukat; feltéve persze, hogy telephelyük valamelyik később kijelölendő vámszabad területen található.
Ma Magyarországon 120-nál is több vámszabad terület található, szemben az EU-val, ahol mindössze 33. Uniós csatlakozásunk után várhatóan tíz alá csökken majd a kedvezményezett vállalatok száma. Jelenlegi formájukban a vámszabad területeknek azonban már nincs is létjogosultságuk Magyarországon -- véli Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. Az intézményt 1990-ben a magas inflációra való tekintettel vezették be: az a lehetőség, hogy a vállalatok devizában jegyezhessék törzstőkéjüket, illetve bonyolíthassák le tranzakcióikat, ösztönzőként szolgált egy nem tökéletes piacgazdaságban. Mára azonban a vámszabad területeknek mind az inflációs, mind a vámelőnyei elolvadtak.