A tervek szerint ugyanis november 15-ig megjelennének azok a jogszabályok, amelyek alapján ki lehet dolgozni a kedvezmények gyakorlati megvalósulását. A cél az, hogy január 1-jére az érintett -- oktatási, kulturális, közlekedési -- intézmények fel tudjanak készülni a kedvezmények nyújtására -- tájékoztatta lapunkat Jakab András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtitkára.
A júniusban elfogadott "szomszédos államokban élő magyarokról" szóló törvény kerettörvény. Így a továbbiakban a kormánynak kell rendeletet alkotnia a magyarigazolvány kiállítására jogosult szervről, ki kell dolgoznia az utazási kedvezmények szabályait, és gondoskodni a törvény által kérelmezhető támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról. Feladat hárul még a gazdasági, a külügyi, az oktatási és a kulturális tárca vezetőjére is.
A mától ülésező Velencei Bizottság is áttekinti -- közvetett formában -- a státustörvényt. Az előzetes hírek szerint a bizottság az európai országok gyakorlatát vizsgálja majd meg abból a szempontból, hogy adható-e anyaországi támogatás a határon túl élő kisebbségeknek. Ez a megközelítés a távirati iroda beszámolója szerint távol áll attól a bukaresti elvárástól, hogy Európa, illetve a bizottság szólítsa fel Magyarországot arra, mondjon le a státustörvényről.
Bár még egyetlen végrehajtási rendeletet sem hirdettek ki a jövő januártól életbe lépő státustörvényhez, a szükséges jogszabályokon folyamatosan dolgozik a kormány és az érintett tárcák. A jövő héten összeülő Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői már megismerkedhetnek az eddig elvégzett munkával. VG-összefoglaló-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.