Novembertől magasabb a nyugdíj

A gazdaságélénkítő csomag hét elemét áttekintette a kormány, a részletekről azonban a jövő héten tárgyal a kabinet -- közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. A csomag mintegy 200 milliárd forint költségvetésen kívüli -- elsősorban EU-s és MFB-s -- forrásokat mozgat meg. Az infrastruktúra fejlesztésére, vagyis 5 gyorsforgalmi, 18 elkerülő és 19 egyéb út fejlesztésére jövőre plusz százmilliárd forintot szánnak. Februárban 40-42 helyen kezdődnek el a munkálatok. A gazdaságélénkítés másik lépése az otthonteremtési támogatások kibővítése. Az új lakások építéséhez és vásárlásához felvehető kiegészítő kamattámogatásos hitel kamata nyolcról hat százalékra csökken. Emellett a pénteki gazdasági csúcson egyéb, lakásépítést élénkítő eszközök is szóba kerültek. Ezek hatásairól még most készülnek a számítások. Borókai Gábor kormányszóvivő a tervezett változtatásokról annyit árult el, hogy azok a használt lakás vásárlásához kötődő kedvezményekkel kapcsolatosak. Mint arról a Világgazdaság már beszámolt, többen szorgalmazták, hogy a használt lakás vásárlásához is igénybe lehessen venni a kamattámogatott kölcsönt. Ezt azonban nem valószínű, hogy bevezeti a kabinet, ugyanis az visszavetné az új lakások építését. Információink szerint a javaslatok között viszont szerepel, hogy használt lakás vásárlásához is járjon a szocpol. Ennek finomított változata, hogy bárki, aki régi lakását nagyobbra cseréli, igénybe vehesse a félszocpolt. Most csak a három- vagy többgyermekes családok élhetnek ezzel a kedvezménnyel. Emellett a lakáshitelek után járó adókedvezményt -- amelynek mértéke a tervek szerint 35 ezerről 240 ezer forintra emelkedik -- kiterjesztenék a használt lakást vásárlókra is -- szerepel információink szerint a javaslatok között.
A kormány döntött arról is, hogy beemelik a gazdaságélénkítő csomagba az EU-s forrásokat -- mondta a kormányszóvivő. Elsősorban vasútfejlesztésről van szó, amelyhez 30 milliárd forintot nyújt Brüsszel, ami kiegészül ugyanilyen mértékű hazai társfinanszírozással is. Információink szerint ebben az esetben elsősorban ISPA-forrásokról lehet szó. A csomag része, hogy a kisvállalkozóknak járó adókedvezmény tízmillió forintos határát 30 millióra emelik. Egyéb adócsökkentést nem tervez a kormány -- mondta Borókai Gábor. Gazdaságélénkítő lépésnek szánja a kabinet az állami garanciavállalás kiterjesztését -- melynek részleteit a Mehib dolgozza ki --, valamint az államadósság finanszírozásában pénteken bejelentett változtatást is. Eszerint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) külföldi devizakötvény kibocsátása helyett a jegybank devizatartalékából történő vásárlással finanszírozza lejáró devizakötelezettségeit. Ennek fedezetét további belföldi forintkötvény kibocsátásából teremtené meg az ÁKK.
A csomag hetedik eleme a millenniumi emlékparkban felépülő kongresszusi központ és több más intézmény, amelyhez vállalkozói források is kapcsolódnak.
A nyugdíjemelésről is döntött a kormány. Novembertől, januárig visszamenőleg, 1,5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ez kamattal együtt 1,7 százalékos növekedést jelent, ami 22,3 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Az átlagos növekedés 11 hónapra 7300 forint lesz, amelyből 800 forint a kamat összege. Az emelést a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják.
A pénzmosás elleni törvény módosítását is jóváhagyta a kabinet. Mint arról lapunk a napokban beszámolt, kiterjesztik a korábbi törvény hatályát nem hitelintézeti tevékenységgel foglalkozó szervezetekre is. A jövőben a ténylegesen hasznot húzó személyt kell azonosítani. A módosítás fontos eleme, hogy megszűnnek az anonim betétek. Emellett várhatóan szűkül a pénzváltók köre, és nő a velük szemben támasztott tőkekövetelmény. Ez utóbbiról még további egyeztetések szükségesek -- mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A kormány azt szeretné, ha a parlament sürgősséggel tárgyalná meg a módosítást.
A külső szövetkezeti üzletrésztulajdon felvásárlásának folyamatát is áttekintette a kabinet. Eddig 2700 szerződés született, és 200 esetben már ki is fizették a vételárat -- jelentette be Borókai Gábor. Emellett a kormány úgy határozott: az FVM-hivataloknak ki kell vizsgálniuk, hogy az üzletrész-felvásárlás előtt indokoltan jelentett-e csődöt 39 szövetkezet. A földművelésügyi tárcának a felvásárolt üzletrészek további hasznosítására ki kell dolgoznia egy koncepciót. Továbbá meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy miként lehet kifizetni a megszűnt vagy átalakult szövetkezetek üzletrésztulajdonainak vételárát. Ezek határideje október vége.
A lobbitörvény tervezetét is elfogadta tegnap a kormány. A tervezet értelmében a lobbizás előfeltétele lenne, hogy a tevékenységet folytatni kívánó szervezet megalakulása szabályos legyen, s szerepeljen azon a listán, amelyet az "érdekkijáró" szervekről vezetnének. A nyilvántartást a központi jogszabályokkal kapcsolatban az Országgyűlés Hivatala, míg önkormányzati rendeletekre vagy megbízásokra vonatkozó lobbizásnál a megyei, illetve a fővárosi önkormányzat vezetné.
A tervezet készítőinek szándékai szerint a lobbizás nem terjedhet ki a jogalkotók egyedi döntéseire, valamint kizárt a lobbizás állami szervezetek, illetve állami és önkormányzati szerv között. A javaslat megtiltaná minden vagyoni vagy más előny biztosítását a lobbizással érintett szervezet, illetve képviselője részére.
Az Országgyűlés főtitkára jelenleg is vezet egy lobbilistát, ám ezen csak társadalmi szervezetek szerepelnek. A tevékenység szabályozását célzó jogszabály kidolgozását az év elején elfogadott korrupcióellenes kormányzati stratégia írta elő. Ezzel szemben a kérdés már évek óta napirenden van, mert számos -- marketing- és politikai kommunikációs -- cég foglalkozik lobbizással, ugyanakkor eddig egyetlen törvény sem szabályozta az ezzel foglalkozó vállalkozások tevékenységét s az általuk alkalmazható eszközöket.