A bővítési stratégiai dokumentumban foglalt bizottsági előterjesztés azt feltételezi, hogy 2004-ben tényleg lesznek már új tagok az unióban, méghozzá többen, mint a korábban előirányzott, 5+1 országot számláló "luxemburgi csoport". Brüsszel érvelése ugyanis abból indul ki: a bővítés első évére az 1999-es berlini csúcson a leendő hat új tagnak félretett 6,5 milliárd euró kevésnek tűnik annak fényében, hogy jelenleg tíz jelöltnek van esélye 2004-es csatlakozásra. Berlinben azonban még 2002-t jelölték meg az első bővítési hullám időpontjául, s 2004-re (amelyet tehát már az új tagok EU-tagságának harmadik évének gondoltak) többet, 11,61 milliárdot tettek félre.
Az Európai Bizottság szerint a megoldást az jelenthetné, ha 2004-ben minden új tag a Berlinben 2002-re előírt keret szerint kapna támogatást a közös kasszából, de mivel várhatóan nem hat, hanem tíz ország között osztják szét az összeget, az a brüsszeli javaslat értelmében nem a 2002-es 6,45 milliárdos, hanem a 2004-es (11,61 milliárdos) pénzalap lenne.
"Nyíltan egyetlen tagország sem vállalhatja fel, hogy a mellett kardoskodjon, az új tagok ötmilliárd euróval kevesebbet kapjanak" -- vélte lapunk érdeklődésére egy névtelenséget kérő tagállami diplomata. A berlini keretszámok szerinte iránymutatásként értékelendőek, amelyeket az adott éves költségvetési előterjesztések összeállításakor kell pontosítani, s "vannak olyan befolyásos erők egyes tagállamokban, amelyek szerint ezt az ötmilliárdot inkább más célokra kellene elkölteni".
Szakértők ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy más célokra oly módon is lehet növelni a kiadásokat, ami nem vesz el pénzt az új tagoktól, hiszen a közös költségvetés GDP-arányban mérve jelenleg jóval kisebb, mint az 1,27 százalékos plafon. Arról nem is beszélve, hogy kérdéses, milyen újabb bizonytalansági elemeket visz a játékba az, ha az első új tagok felvételére mégsem 2004-ben, hanem csak 2005-ben kerül sor.
Könnyen lehet azonban, hogy az egész vita megmarad a mai elméleti síkon, mivel az Európai Bizottság arra készül, hogy a jövő év elején előterjeszti azt az egységes pénzügyi csomagot, amely a csatlakozási tárgyalások leginkább "pénzigényes" három fejezete terén az új tagok felvételének költségvetési kihatásait foglalja össze. Az ezt követő tagállami vita pedig nyilván már a csomagban szereplő számokról folyik majd, amihez a berlini számok csak alapul szolgálhatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.