BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az új tagoknak 11,61 milliárd euró

Az Európai Bizottság 11,61 milliárd eurót osztana szét az elsőként felveendő új tagállamok között 2004-ben a közös költségvetés kifizetései terhére. A tagállamok egyelőre tanulmányozzák a bizottsági előterjesztést, de hallatszanak olyan hangok egyes tagállamokban, amelyek szerint elég lenne 6,45 milliárdot szétosztani.

A bővítési stratégiai dokumentumban foglalt bizottsági előterjesztés azt feltételezi, hogy 2004-ben tényleg lesznek már új tagok az unióban, méghozzá többen, mint a korábban előirányzott, 5+1 országot számláló "luxemburgi csoport". Brüsszel érvelése ugyanis abból indul ki: a bővítés első évére az 1999-es berlini csúcson a leendő hat új tagnak félretett 6,5 milliárd euró kevésnek tűnik annak fényében, hogy jelenleg tíz jelöltnek van esélye 2004-es csatlakozásra. Berlinben azonban még 2002-t jelölték meg az első bővítési hullám időpontjául, s 2004-re (amelyet tehát már az új tagok EU-tagságának harmadik évének gondoltak) többet, 11,61 milliárdot tettek félre.
Az Európai Bizottság szerint a megoldást az jelenthetné, ha 2004-ben minden új tag a Berlinben 2002-re előírt keret szerint kapna támogatást a közös kasszából, de mivel várhatóan nem hat, hanem tíz ország között osztják szét az összeget, az a brüsszeli javaslat értelmében nem a 2002-es 6,45 milliárdos, hanem a 2004-es (11,61 milliárdos) pénzalap lenne.
"Nyíltan egyetlen tagország sem vállalhatja fel, hogy a mellett kardoskodjon, az új tagok ötmilliárd euróval kevesebbet kapjanak" -- vélte lapunk érdeklődésére egy névtelenséget kérő tagállami diplomata. A berlini keretszámok szerinte iránymutatásként értékelendőek, amelyeket az adott éves költségvetési előterjesztések összeállításakor kell pontosítani, s "vannak olyan befolyásos erők egyes tagállamokban, amelyek szerint ezt az ötmilliárdot inkább más célokra kellene elkölteni".
Szakértők ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy más célokra oly módon is lehet növelni a kiadásokat, ami nem vesz el pénzt az új tagoktól, hiszen a közös költségvetés GDP-arányban mérve jelenleg jóval kisebb, mint az 1,27 százalékos plafon. Arról nem is beszélve, hogy kérdéses, milyen újabb bizonytalansági elemeket visz a játékba az, ha az első új tagok felvételére mégsem 2004-ben, hanem csak 2005-ben kerül sor.
Könnyen lehet azonban, hogy az egész vita megmarad a mai elméleti síkon, mivel az Európai Bizottság arra készül, hogy a jövő év elején előterjeszti azt az egységes pénzügyi csomagot, amely a csatlakozási tárgyalások leginkább "pénzigényes" három fejezete terén az új tagok felvételének költségvetési kihatásait foglalja össze. Az ezt követő tagállami vita pedig nyilván már a csomagban szereplő számokról folyik majd, amihez a berlini számok csak alapul szolgálhatnak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.