"Csődeljárás" kormányoknak
A vállalatok számára a csődeljárás idejére nyújtott védelemhez hasonlóan a súlyosan eladósodott államok is mentesülhetnének átmenetileg a hitelezők nyomása alól, hogy peres eljárásoktól nem zaklatva megtárgyalhassák a törleszthetőséghez szükséges szerkezetátalakító intézkedéseket. A tervet -- amelyet Anne Krueger, az IMF első vezérigazgató-helyettese ismertetett -- decemberben vitatja meg az alap igazgatótanácsa. A G7 csoport tagjai közül Nagy-Britannia állítólag támogatja a tervet, és a Wall Street nyomására Washington is mellé állt, a többiek még nem foglaltak állást az ügyben.
A tervezett rendszer főbb elemei közül Krueger kiemelte, hogy a külföldi hitelezők a csődvédelem idejére nem fordulhatnának saját bíróságaikhoz, mint történt az 1997-ben, amikor például Peru kormányát is túszként tartották a kezükben. Az adósok számára kötelezővé tenné, hogy -- egyes tételeket gyorsabban törlesztve -- ne tegyenek különbséget a hitelezőik között. További elemként az IMF bátorítani szeretné a hitelezőket, hogy a likviditási válságba került államoknak nyújtsanak pótlólagos, sürgősségi hitelt, amelynek a törlesztése a későbbiekben elsőbbséget élvezne a korábbi kihelyezésekkel szemben. A rendszer részét képezné az a néhány év óta sürgetett formula, amely szerint a hitelezők közössége többségi -- és nem egyhangú -- szavazással dönthetne az adósság kezeléséről vagy az átütemezésről. A Reuters értelmezése szerint az egész rendszer "ajtónállója" az IMF lenne, amely -- a spekuláció kivédésére -- esetenként egedélyezhetne átváltási korlátozásokat. Az alap egyébként nem zárja ki, hogy a tervezett csődrendezés vagy -egyezkedés idején is folyósítson hiteleket, ezeket azonban csak a legszükségesebb importtételek és szolgáltatások kifizetésére, illetve tartalékképzésre lehetne felhasználni, a hitelezők azonban ezekből az összegekből nem kaphatnának.
Az eljárás kidolgozása még éveket vehet igénybe, ezért a kezelni kívánt bajok modelljeként számon tartott Argentína számára már túl későn jönne az állami csődeljárás rendszere. Az IMF az eljárás hiányával magyarázza, hogy a Buenos Airesnek tavaly decemberben folyósított 40 milliárdos összeg, illetve az idei augusztusi 8 milliárd dolláros póthitel ellenére sincs kiút az ország pénzügyi válságából. Ha létezett volna a csődvédelem rendszere, akkor Argentína már márciusban igénybe vehette volna az eljárást, és akkor a valutaalapnak is megmaradt volna 8 milliárd dollárja, amit akkor a káosz elkerülése végett volt kénytelen folyósítani. E pont kapcsán az IMF is elismeri, hogy az 1997--99-es válság óta temérdek részfeladattal birkózott, az adóssághegyek alatt fuldokló államok bajainak kezelésére nem dolgozott ki receptet.
