Egyszerűbb adózást kérnek a kisvállalatok

Mivel az idén már nem várható a kisvállalkozások működési körülményeivel kapcsolatos reformértékű jogalkotási tevékenység, a Kisiparosok és Vendéglátók Országos Szövetsége (Kisosz) szakértői olyan koncepcionális anyagot állítottak össze, ami reményeik szerint alkalmas arra, hogy beépüljön az új négyéves kormányprogramba. Az EU-hoz történő csatlakozás figyelembevételével született javaslat-, illetve problémacsomagot elküldik a kormánynak és a parlamenti pártoknak.
A Kisosz egyebek között javasolja az EU országaiban már meghatározott, összefoglaló kisvállalat fogalomkör bevezetését és részükre egyszerűsített adóztatási és adminisztrációs környezet kialakítását. Ezzel párhuzamosan javaslatot tesz a betéti társaságok formájában működő önfoglalkoztatók kivonására a számviteli törvény hatálya alól.
A javaslatcsomag kiterjed az adózás egyszerűsítésére, az időben meghaladott adózási megoldások (adójóváírás, osztalék utáni adó, egészségügyi hozzájárulás) korrekciójára. A kisvállalkozások adózása kizárólag a vagyongyarapodáshoz és a jövedelemrealizáláshoz kapcsolódjon -- javasolja a szakértői anyag --, mert a jövedelemfüggetlen adózás a kisvállalkozásokat nehéz helyzetbe hozhatja. Ezzel párhuzamosan a Kisosz szükségesnek tartja a helyi adóbevételekből történő vállalkozói és foglalkoztatási támogatás megvalósítását is.
A Kisosz feltétlenül szükségesnek látja a piaci szereplők működésében meglévő problémák felszámolását, a multinacionális hálózatok és bevásárlóközpontok uniós gyakorlatához igazodó szabályozást, az álőstermelői és házaló kereskedés megszüntetését.
A szervezet azt kéri a kormánytól, hogy az európai uniós csatlakozás időpontjának és feltételrendszerének pontosításáig adjon türelmi időt a szigorú EU-konform szabályok bevezetésére.
A Kisvállalkozói gazdaságpolitikai elvárások című javaslatcsomag tegnapi ismeretetésekor Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke példaként említette, hogy a munkaerő-piaci alap támogatásából kizárták az öt fő alatti cégeket és az egyéni vállalkozókat. Szerinte az is a multinacionális cégeket támogatja, hogy a kormány a minimálbér megemelése mellett mindössze 2 százalékos járulékcsökkentésről döntött, hiszen abban a körben kicsi a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. A hazai kis- és középvállalkozásoknál azonban 75--85 százalékos ez az arány, így nem jelent nagy könnyítést a 2 százalékos járulékcsökkentés.