Évi kétmilliárd euró a cél

A korábbi bővítések tapasztalatai szerint a frissen belépett országok az első években néha a rendelkezésre álló összeg felét is elveszítik felkészületlenségük következtében. Portugália és Írország is eurószázmilliókban mérhető összeget veszített amiatt, hogy nem volt elegendő mennyiségű és minőségű projektjavaslata -- a támogatások odaítéléséről ugyanis igen szigorú kritériumok alapján dönt az Európai Bizottság.
A strukturális alapokra való felkészülésről szóló, kidolgozás alatt lévő kormányhatározat igyekszik megteremteni az összhangot a Széchenyi-terv és az EU-alapokból a csatlakozástól kezdődően elérhetővé váló fejlesztések között. Az uniós pénzek ugyanis jóval bonyolultabb, idő- és energiaigényesebb előkészületek után nyerhetőek csak el, mint a Széchenyi-terv támogatásai.
A Miniszterelnöki Hivatal segélykoordinációs titkársága ezért már a 2002--2003-as PHARE-program kohéziós jellegű projektjeit is teljes egészében a strukturális alapok szabályai szerint, többéves programozás alapján javasolja elkölteni -- mondta lapunknak Rapcsák János államtikár, a hivatal vezetője. Ez az általában 25 százalékot kitevő magyar társfinanszírozással együtt összesen 180-200 millió eurónyi értékű fejlesztést jelentene. Ezzel voltaképpen "gyakorlópályát" biztosítanának a strukturális alapokat majdan fogadó intézményeknek az EU-pénzek sikeres megpályázásához 2004-től (vagyis a tervezett EU-csatlakozástól) kezdődően.
Mivel az intézményfejlesztési PHARE-projektek lassan kifutnak, 2002--2003 folyamán a korábbiaknál több pénz áll majd rendelkezésre az uniós zsargonban "gazdasági és szociális kohézió erősítésének" nevezett célra (vagyis a gyakorlatban a regionális fejlesztési projektekre). A projekteket a tervek szerint a jövő nyáron hagyná jóvá az EU-tagállamok illetékes menedzsmentbizottsága. Annyit azonban már most lehet tudni, hogy a magyar kormány kezdeményezni fogja a 2000-es PHARE keretében jelenleg három régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) futó kohéziós projektek kiterjesztését a másik négy régióra is (ezek jelenleg a magyar költségvetésből kapnak a PHARE-hoz hasonló szabályok alapján ugyanakkora támogatást, tehát 10-10 millió eurót).
Magyarország azt is kezdeményezni fogja, hogy a strukturális alapok előképének tartott ISPA előcsatlakozási alap eszközeit már jövőre kössék le egészen 2006-ig (addig vannak elkülönítve konkrét összegek az ISPA-ra az unió büdzséjében). Ehhez már a jövő év elejére megszületnek a magyar projektjavaslatok, amelyek (ha az unió elfogadja ezeket) ki is töltik az ISPA keretében hazánknak közlekedési és környezetvédelmi fejlesztésekre adható évi 72-104 millió eurót.
A Magyarország által javasolt közlekedési fejlesztések között szerepel három vasútvonal felújításának 2. szakasza. Ezek már a 2000. évi ISPA keretében is kapnak pénzt, ám az csupán a felújítás megtervezéséhez és elindításához elegendő. Emellett hét közútfejlesztési projektet is javasol a kormány: országos főútvonalak egyes szakaszain az útburkolat 24-26 cm-rel történő vastagítását, illetve mindkét sávban 80-80 cm-rel való kiszélesítését (ez szükséges ahhoz, hogy ezek az utak ne csupán a korábbi magyar szabvány szerinti tíztonnás tengelyterhelés elviselésére legyenek alkalmasak, hanem az EU-ban előírt 11,5 tonnás terhelésre is).
A környezetvédelem terén már készen áll 23 város szennyvíztisztítási és szilárdhulladék-elhelyezési projektje. Ezenfelül a budapesti központi és a dél-pesti szennyvíztisztító összesen 400 milliárd forintra becsült fejlesztési igénye "gondoskodik" arról, hogy legyen hol elkölteni az uniós forrásokat az EU-nak is tetsző beruházásokra és az előírásoknak megfelelő módon.
A strukturális alapokra való intézményi felkészülés részeként már létrejött öt úgynevezett végrehajtó hatóság (managing authority). Az infrastrukturális fejlesztéseket, illetve a gazdasági versenyképességet szolgáló beruházásokat felügyelő végrehajtó hatóságok a Gazdasági Minisztérium alá tartoznak majd, az európai szociális alap fogadására létrehozott testület a GM, az SZCSM és az OM felügyelete alatt áll majd, a regionális fejlesztés, illetve a mezőgazdasági beruházások terén pedig az FVM lesz a "gazda" a magyar kormányzati struktúrán belül. A pénzek egészét tartalmazó közösségi támogatási keret (CSF) pedig a Miniszterelnöki Hivatal segélykoordinációs titkárságának felügyelete alatt áll majd (mivel a MeH-nek nincs saját projektje, "versenysemleges" helynek számít, s így felül tud emelkedni a tárcaérdekeken).
Készül már e területek operatív programja is, amelyet legkésőbb a csatlakozási szerződések aláírásáig kell véglegesíteni. Az EU korábban azt szerette volna, ha erre az időpontra készül el az a nemzeti fejlesztési terv (NDP) is, amely a csatlakozás utáni fejlesztéseknek hivatott keretet és irányt adni -- a mostani helyzet szerint a határidőt meghosszabbították a tényleges taggá válás előtti hat hónapra (vagyis hivatalos magyar remények szerint 2003. július 1-jére), ami azért előnyös, mert az NDP kidolgozása során rengeteg tárca- és egyéb érdek ütközik.
Az uniós fejlesztési pénzek minél nagyobb arányú felhasználását célozza az a kezdeményezés is, hogy Magyarországon ne hét különböző regionális operatív program működjön a csatlakozástól, hanem egyetlen központi. A régiók ezzel voltaképpen jobban járnak, mivel az ő elképzeléseiket követő projektre nagyobb összeg jut majd nekik az EU-kasszából, mint ha külön-külön próbálkoznának a támogatások elnyerésével -- mondta Rapcsák János.