BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Folytatódhat az alvilági háború

Pekár András és Csaba Péter dunakeszi lakosokat 1997. október 21. és november 10. között meggyilkolták. Az agyonlőtt Pekár András édesapja, Pekár József vállalkozó magánnyomozásba kezdett. A férfi a Világgazdaságnak elmondta: információi szerint egyes rendőrök szándékosan félrevezették a nyomozást, bizonyítékokat próbáltak eltüntetni, és dezinformációkat terjesztettek, mert személyes érdekük fűződik az ügy eltussolásához, vagy valamilyen formában közük lehetett hozzá.

A meggyilkolt fiú édesapja szerint az úgynevezett "Seress-rendőrök" állnak az ügy hátterében, akik a Leonid Sztecura (Loncsik) által vezetett ukrán--orosz csoport alá tartozó Seress Zoltán vállalkozónak dolgoztak az alvilágban (akit 1998-ban meggyilkoltak).
Az ügy előzménye, hogy Valentin Goducsnyikov ("Valik"), akit az ukrán--orosz maffia embereként ismernek, egy büntetőügyben terhelő vallomást tett a Fővárosi Bíróságon Sztecurára, akit az ukrán--orosz maffia főnökének tartanak. Sztecura a rendőrség koronatanúja a Clodo-ügyben is, ahol felmerült: valójában ő finanszírozta és irányította a "bombagyárat". Goducsnyikov a bíróságon kijelentette: több olyan merényletről van tudomása, amelyhez Sztecurának köze van, és ezek között említette a Pekárék ellen elkövetett gyilkosságokat.
Pekár József úgy nyilatkozott: nem hisz a Sztecurához tartozó személyeknek, akik "operettgengszterekről" állították, hogy ők állnak a háttérben. Nem fogadta el "egy bizonyos Papa" (Sándor István alezredes -- a szerk.) -- üzenetek útján -- felkínált segítségét sem, mert személyes tapasztalata szerint túl szoros kapcsolat fűzte az egykori főnyomozót Leonid Sztecurához, semhogy megbízzon benne. Pekár József különösen azt furcsállja, hogy az ügy magyar résztvevőinek nevéhez nem jut hozzá az alvilágból. Szerinte "komoly oka van annak, hogy senki nem beszél": tudomása szerint rendőrök állnak a háttérben, akiktől a bűnözők félnek, vagy segítséget remélnek. Számára sokatmondó, hogy a Leonid Sztecurával szemben álló másik ukrán csoportra próbálják irányítani a figyelmet.
Pekár József megerősítette azokat az információkat, hogy Seress Zoltán mellett ténykedtek rendőrök, akik testőri és egyéb feladatokat láttak el mellette, és soha nem vonták őket felelősségre. A "Seress-rendőröknek" nevezett személyek közül egyesek több embernek részletesen beszámoltak arról, mi történt az áldozatokkal az elfogásuk után. Pekár József szerint -- mióta fia gyilkosai után nyomoz -- megpróbálták "kivonni a forgalomból": több esetben igyekeztek börtönbe juttatni, megzsarolni, s még a beszervezés lehetőségét is felajánlották neki. A férfi erre kijelentette: "Nem vagyok kokainkereskedő, nem vagyok az egyik legnagyobb mostani bűnszervezet vezetője, sem az utóbbi időben történt egyik legnagyobb rablássorozat irányítója, ahogyan ezt megpróbálták rám fogni (ahogyan a fiam sem tartozott a "Seress-kutyák" közé)." Pekárt az ügyészség ebben az ügyben meghallgatta, és a gyanúsítást alaptalannak találta.
Az alvilági háború tehát nem ért véget: a rendőrségen belül és kívül is véget akarnak vetni a "Loncsik-korszaknak", de az összefonódás -- mint mondják -- még mindig erős. A Pekár-ügy lavinát indíthat el, mivel a fia gyilkosait kereső apa kijelentette: minden erőt megmozgat, hogy szétzúzza Sztecura rendőri és politikai kapcsolatait, gazdasági érdekeltségeit, azokat is, amelyek Loncsiktól más hazai és külföldi csoportokhoz kerültek, ha nem adják ki az igazi elkövetőket (az elsőtől az utolsóig). Mivel Pekár nem bízik a rendőri munka sikerében, 40 millió forintot kitevő házát és autóját ajánlotta fel azoknak, akik az ügy résztvevőinek nevét és a bizonyítékokat átadják neki.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.