Magyarország az éllovasok között

és 2005 között 36 százalékkal több külföldi működőtőke áramlik be Kelet-Európa 27 országába, mint 1996--2000-ben -- véli az EIU most közzétett elemzése. Ez dollárban számolva 162 milliárdot jelent az elkövetkező öt esztendőben. Az idén, főként az utolsó negyedévben ugyan megtorpan a működőtőke-áramlás Kelet-Európában -- a tavalyi rekordösszegű, 28 milliárd után az idén 26 milliárd érkezik --, de jövőre erőteljesen növekedésnek indul. A jelek szerint az elkövetkező években ezek az országok ellent tudnak állni a világgazdaság általános lassulásának és a növekvő kockázatoknak, legalábbis a működőtőke-beáramlás szempontjából -- hangoztatta az elemzés kapcsán Laza Kekic, az EIU kelet-európai regionális igazgatója.
Habár rövid távon az OECD-országok lassuló növekedése és a jelenlegi világgazdasági helyzettel asszociált kockázatok némileg visszavetik a működőtőke-beáramlást a kelet-európai térségbe, ám ezt a hatást ellensúlyozza a régió egészének növekvő vonzereje más feltörekvő országokhoz képest. Ugyancsak a működőtőke-beáramlás bővülését vetítik előre olyan tényezők, mint az orosz és a közép-ázsiai gazdaságokban végbement legutóbbi fejlemények, az állami tulajdon privatizációja, továbbá a nyugati vállalatok költségmegtakarítási kényszere, aminek eredményeként egyre többen helyezik át gyártókapacitásukat Keletre. Ennek megfelelően az EIU szerint -- habár a világgazdasági aktivitás igazán csak a jövő év mások felében kap erőre -- a régióba áramló működőtőke összege 2002-ben rekordot dönt. A kutatóintézet 32 milliárd dollárra teszi ezt.
Kelet-Közép-Európa országai maradnak továbbra a legvonzóbb befektetési célpontok. Ebbe a térségbe érkezik 2001 és 2005 között a Kelet-Európát célzó működőtőke mintegy fele. Megduplázódik az EIU szerint az Oroszországba áramló tőke összege, átlagosan évente 6,6 milliárd dollárra prognosztizálja azt a kutatóintézet. A térség számos országának GDP-jében jelentős szerepet kap a működőtőke: Csehországban, Szlovákiában és néhány szovjet utódállamban például 7 százalékos súlyt ér majd el.
Jelentős szerepet játszik a térség vonzerejének növekedésében az is, hogy az EIU megítélése szerint folyamatosan javul az üzleti környezet. A termelékenység erősödése ellensúlyozza az emelkedő bérköltségeket. Az EIU speciális felmérése szerint továbbra is Észtország kínálja 2001 és 2005 között is a legvonzóbb üzleti környezetet. Magyarország megőrzi második helyét. Komoly előrelépést érhet el e téren Jugoszlávia, amely az utolsó helyről a 16.-ra kerülhet.