BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Már csak hét fejezet van nyitva

Tegnap óta -- Ciprushoz hasonlóan -- Magyarország is huszonhárom ideiglenesen lezárt fejezettel áll az élen a csatlakozási tárgyalásokat folytató jelölt országok táborában. A várakozásoknak megfelelően a tagjelöltek közül elsőként sikerült lezárni a bel- és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó joganyagrészt.

Juhász Endre nagykövet, magyar főtárgyaló szerint a szerdai fordulón kitértek az Európai Bizottság legutóbbi csatlakozási stratégiai papírjára, amelyet magyar részről kedvezőnek minősítettek. Juhász szerint különösen biztató, hogy a bizottsági anyag megerősítette: a tárgyalások lezárhatóak, függetlenül attól, mi lesz a kimenetele a következő EU-reformkonferenciának, a kilátásba helyezett agrár- és regionális politikai reformoknak, valamint hogyan alakul majd a következő időszakra szóló közös költségvetés. Magyarország üdvözli azt is, ha lehetségesnek bizonyul tíz országgal a bővítés. Amihez ragaszkodik: ha ennek végrehajthatósága kétségesnek bizonyul, akkor az "EU megfelelő időben a szükséges döntéseket hozza majd meg". A bővítésben két tényező meghatározó: az évszám és a csatlakozó országok száma. "Magyarország számára az első minősül meghatározó fontosságúnak" -- szögezte le a magyar főtárgyaló.
Hasonló szellemben nyilatkozott Pavel Telicka cseh külügyminiszter-helyettes és főtárgyaló is, aki a forduló után elmondta: határozottan szorgalmazta, hogy az EU egyértelműen tegye világossá, bárhogyan is alakulna a felvételre alkalmasnak ítélt tagjelöltek köre és létszáma, az unió mindenképpen ragaszkodni fog a nizzai és göteborgi tárgyalási "útitervhez" (road map).
A bel- és igazságügyi témakör zárására az előzetesen kiszivárgott feltételek mellett került sor. Miként Juhász Endre fogalmazott: mivel az EU nem volt kész pontosan meghatározni, Magyarországnak mely határainál kell arra készülni, hogy taggá válása után azok "EU-külső" vagy "EU-belső" határokká válhatnak, ezért magyar részről saját munkahipotézis alapján jártak és járnak el. Ennek lényege, hogy Magyarország a taggá válás után csupán Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Horvátország felé épít ki teljes körű Schengen-határt, míg a szlovák és szlovén vonalat "ideiglenes Schengen-határnak" minősíti, ahol csak minimális mértékben végeznek határmegerősítést, erőteljesen építve a szomszédos határőrszervekkel való együttműködésre. Juhász szerint ezt a hipotézist az EU részéről nem kérdőjelezték meg, sőt, láthatóan készek voltak ilyen megfontolások mellett is a fejezetet további tárgyalást nem igénylőnek minősíteni.
Nem merült fel kifogás az ellen sem, hogy Magyarország a taggá válás előtt csupán a nem szomszédos országokkal harmonizálja vízumrendszerét, míg a szomszédokkal szemben közvetlenül a taggá válás idején fog az akkor érvényben lévő EU-normákkal összhangban eljárni.
Ugyancsak a korábbi jelzésekkel összhangban megerősítést nyert a főtárgyalói fordulón, hogy a versenypolitikai témakört csak valamikor a jövő év folyamán lehet majd kipipálni, mivel az adókedvezményekre vonatkozó törvénykezés teljes körű végrehajtásában továbbra is jelentősen eltérnek az álláspontok. Juhász megítélése szerint a felek közötti nézetkülönbség szűkült általánosságban, ám továbbra is jelentős maradt konkrétan a nagy volumenű beruházási tevékenységet könnyítő adható adókedvezmények mai gyakorlatának megszüntetését illetően. Uniós részről továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy az EU-normákkal összhangban álló gyakorlatot már a tagság előtt át kell venni, míg a magyar érvelés az, hogy az EU--magyar viszonyt jelenleg jogi oldalról szabályozó társulási szerződés nem írja elő a versenypolitikai acquis azonnali és teljes körű átvételét. Emellett gazdasági oldalról is nagy jelentőséggel bír Magyarország számára a beruházások intenzitásának a fenntartása.
Juhász jelezte egyúttal, hogy vannak bizonyos "csekély mértékű eltérések" a támogatások intenzitásának meghatározásához alapul szolgáló regionális térképek kapcsán is, de ezeket úgymond a tagság idejére Magyarország kész az EU-normákkal összhangba hozni.
Ami az eredeti problémát illeti, egyelőre kérdéses, hogy mikorra nyílhat mód a kétféle álláspont elegendő -- és kölcsönösen elfogadható -- mértékű közelítésére, jóllehet a magyar főtárgyaló reményét fejezte ki, hogy erre a jövő év folyamán sor kerülhet majd. Egyes vélemények szerint részben intő jelnek is tekinthető, hogy a jelölt országok közül négyen a mostani fordulón már készek voltak átvenni az EU által várt értelmezést, és lezárhatták a fejezetet (Szlovénia és a három balti állam), miközben úgy tudni, Csehország esetében is közel állnak az egyeztetések ehhez.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.