Transzatlanti ellentétek terrorügyben

Brüsszeli értesülések szerint az Európai Unió nem fog eleget tenni annak a washingtoni kérésnek, hogy az amerikai feketelistán szereplő, összesen 40-nél több szervezet bankszámláit befagyassza. Az EU megítélése szerint ezen szervezetek egy részének nincs semmilyen köze sem a szeptember 11-i merényletekhez.
"Akik terroristák az egyik országban, szabadságharcosok lehetnek egy másikban" -- vélekedett Graham Watson, az Európai Parlament brit liberális tagja. A Kurd Munkapártot (PKK) az USA például azért vette fel a listára, hogy kedvezzen Törökországnak, amelynek kulcsszerepet szánt az afganisztáni háborúban. Sok EU-országban él azonban népes kurd közösség, s több EU-s kormány is toleráns a PKK és olyan szélsőbalos csoportok iránt, amelyekről a török hatóságok azt állítják, hogy a terrorizmushoz kötődnek.
Az Izraellel "hadban álló" Hezbollahot és Hamaszt sem tekintik terrorszervezetnek több európai fővárosban. Előbbi kapcsán azzal érvelnek, hogy oszlopos tagja a libanoni parlamentnek, kórházakat és iskolákat tart fenn. Utóbbinál pedig azt méltányolják, hogy széles körű szociális szerepet tölt be az Izrael által megszállt palesztin területeken.
Az afganisztáni hadszíntéren az USA az átfogó katonai megoldást erőlteti, míg Nagy-Britannia és Franciaország ezzel egyenragúnak szeretné látni a humanitárius és béketeremtő dimenziót. Ezzel is magyarázható, hogy a franciák és britek viszonylag távol tartják magukat a katonai fejleményektől.

Amerikai--európai ellentétek körvonalazódnak a terrorizmus elleni harc kapcsán -- derül ki a The Wall Street Journal Europe cikkeiből. Ezek elsősorban egyes szervezetek terrorista minősítésére vonatkoznak, illetve az Afganisztánban követendő stratégiára. -->