Vita a BKV-tarifaemelésről

Valószínűleg mégsem 9,8 százalékkal emeli a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV) díjait a főváros a holnapi közgyűlésen. Bár Demszky Gábor főpolgármester lapunk kérdésére tegnap délelőtt még azt mondta, hogy a pénzügyminiszter ellenvéleménye esetén is tartják magukat 2002. január 1-jével a csaknem 10 százalékos emeléshez, a városházán sok a kétség, s egyre többen a 6,5 százalékos drágulás mellett foglalnak állást.
A főváros azért került nehéz helyzetbe, mert az idei évet várhatóan 8,6 milliárd forintos veszteséggel záró BKV minimum 9,8 százalékos tarifaemelést kér -- s ezzel elvileg a várost irányító MSZP--SZDSZ koalíció is egyetért --, a Pénzügyminisztérium (PM) azonban a 2002-re prognosztizált infláció mértékénél, tehát 6,5 százaléknál magasabb emelést nem tart indokoltnak. A tömegközlekedési cégek a tarifák megállapításánál mindig kikérték a PM egyetértését, mert az állami költségvetés árkiegészítést folyósít bizonyos viteldíjak után, például a nyugdíjasok és a tanulók esetén.
A főváros álláspontja szerint indokolatlan, hogy a PM tavaly és az idén is csak 6 százalékos emeléshez járult hozzá, miközben az infáció 2000-ben 9,8 százalék volt, s várhatóan 2001-ben is eléri a 9,3-et. Az idén nyáron az önkormányzat pénzügyi bizottsága külső jogi szakértőket bízott meg a helyzet áttekintésével. Az elkészült anyag szerint a PM megsértette az ártörvényt, amikor nem engedélyezte a tarifák emelését az infláció arányában, s így tudatos veszteséget okozott a cégnek. A szakértők szerint nincs törvényi alapja annak, hogy a pénzügyminiszter egyetértési jogot gyakorol. Tiba Zsolt, a főváros főjegyzője azonban úgy látja: a vitatható, ám jelenleg hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni a PM egyetértését.
Bár a fővárosi koalíció korábban elszánt volt a 9,8 százalékos emeléssel kapcsolatban, ezen a héten már mind az MSZP, mind az SZDSZ megingott. Egyre erősebb az a vélemény, hogy meg kellene várni az Alkotmánybíróság döntését Győr ügyében, ott ugyanis az önkormányzat nem fogadta el a PM álláspontját a tömegközlekedési tarifákkal kapcsolatban. Ahogy Bőhm András, a szabad demokrata frakció vezetője lapunknak kifejtette: a döntés igen nehéz, mert jogilag, gazdaságilag és politikailag is beláthatatlan következményei lennének, ha a 9,8 százalékos áremelés utólag törvénytelennek bizonyulna, vagy ha a központi költségvetés nem fizetné ki az árkiegészítést.
A PM sajtóosztályától lapunk tegnap délután azt a tájékoztatást kapta: Varga Mihály pénzügyminiszterhez eljutott a főváros indítványa, de a hivatalos válasz még nem fogalmazódott meg, így álláspontját egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni. A válasznak viszont holnapig meg kellene érkeznie ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlés dönthessen.