Aggódnak az exportőrök

Ismét megnövekedett az aggodalom a forint erősödése miatt, az exportőrök ugyanis attól tartanak, hogy jelentős bevételcsökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni, vagy meggyengülnek piaci pozícióik. A forint az elmúlt három hónap alatt 5 százalékot erősödött az euróval szemben, és több mint 3 százalékot a dollár ellenében.

Óriási az érdeklődés a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) szűk egy hónapja bevezetett kis- és középvállalkozói árfolyam-biztosításai iránt - nyilatkozta Huber Eszter vezérigazgató-helyettes. Bár az exportőröknek kínált termékek kampánya csak most kezdődik, már több ügyfélszerződést kötöttek.

Sok, a konstrukciót nem ismerő cég ugyanakkor azért jelentkezik a 100 százalékos állami tulajdonban lévő biztosítónál, hogy korábban elszenvedett árfolyamveszteségeire kapjon ellentételezést - tudtuk meg.

A Mehib a jövőbeli devizakövetelések futamideje alatt kínál garantált vételi forintárfolyamot. Első módozatuknál - amelynek díja a forintosított devizaösszeg mintegy 0,5 százaléka - árfolyamnyereség esetén az ügyfélnek be kell fizetnie a különbözetet a biztosítónak. A másik, 2-4 százalékos díjú módozatnál az árfolyamnyereség megtartható.

A biztosító nemrég megkapta a szükséges jogszabályi felhatalmazásokat, így 2002 januárjában várhatóan elindul a beutaztatással foglalkozó turisztikai társaságok árfolyam-biztosításával is - mondta el Huber.

Árfolyam-biztosítást fedezeti ügyletként jó pár kereskedelmi pénzintézet, így a Citibank, a Deutsche Bank, az ING, a Kereskedelmi és Hitelbank és a Magyar Külkereskedelmi Bank is kínál.

Szabó Ferenc, a Raiffeisen Bank treasuryvezetője szerint a májusi sávszélesítés óta megduplázódott forgalmuk e terméknél, így ma ügyfélkörük több száz főre rúg. Ezek döntően közepes és nagy cégek, hiszen a Raiffeisennél csak ügyletenként 50 ezer euró fölötti vételi és eladási fedezeti ügyletekre vállalkoznak. A futamidő jellemzően egy év, de akad példa háromnapos vagy két és fél éves tranzakcióra is. A bank nem kér fix jutalékot, nyeresége egyedül az árfolyamkülönbözeten van.

Az ügyfelek növekvő érdeklődéséről számolt be a jelenleg több tucatnyi ügyféllel bíró CIB Bank is. Farkas Ádám ügyvezető igazgató szerint a határidős jellegű ügyletek mellett van érdeklődés az opciós szerződésekre is. Az ügyfelek jellemzően itt is éven belüli futamidőre szerződnek, de nem ritka a hosszabb periódus sem. A CIB-nél nincs minimális limit, de általában minimum 50-100 ezer eurós megállapodások köttetnek az export-, importcégekkel.

Ungvárszky Ágnes, a Magyarországi Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója úgy véli, a cégeket váratlanul érte a forint mostani nagymértékű erősödése, amire igazán felkészülni nehezen lehetett. Járható út az árfolyam-biztosítás lenne, ám e konstrukció ma még Magyarországon fejletlen. E szerződések megkötése ugyanis nehézkes és túl drága is.

A Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója, Szili Márta szerint a cégek egy része nem számított az újabb jelentős forinterősödésre, így a nyári eseményeket követően jelenleg még csak a helyzet felmérésénél tarthatnak. Félő, hogy éppen e kör az, amelyet a mostani események kedvezőtlenül érintenek.

A szövetségen belül van egy vállalati kör, amely jelentős exporthányaddal dolgozik, ahol jelentős az élőmunka, illetve ahol hazai alapanyagokkal dolgoznak. E cégeknél nagy szükség lenne az állami segítségre, bár jelenleg nincs semmiféle kompenzálási lehetőség. Az árfolyam-kockázati biztosítás elvileg szóba jöhet, mint megelőző lépés, ám ez a jelenleg nehéz helyzetben lévő cégeken most nem segít. Az éves szerződéseiken ugyanis nem lehet változtatni, így a biztosítás jelentette többletköltséget ki kellene gazdálkodniuk. Erre sok esetben egyáltalán nincs lehetőség.

Alapvetően egyébként a vállalkozások a forint erősödését piaci pozícióik megerősítésével, versenyképességük javításával próbálják kivédeni. Ehhez jó lehetőséget kínál a Széchenyi-terv, ám ez rövid távon nem oldja meg a gondokat. A forint erősödése számos társaságnak - köztük a legnagyobb tőzsdei vállalatoknak is - ugyanakkor egyértelműen jó hír. A Mol és a Matáv jelentős árfolyamnyereséget mutathat ki több száz millió eurós devizahitel-állományán, az olajcég ráadásul a kiadási oldalon is jól jár, hiszen dollárban fizeti ki a külföldről vásárolt olajat és gázt. A bankokat lényegében nem érinti az árfolyamok változása, mivel bevételeik és kiadásaik döntő része egyaránt forintban jelenik meg, devizahitelük pedig gyakorlatilag nincs. A Richter exportjában jelentős árbevétel-csökkenést okoz ugyan a forint emelkedése, de ezt lényegében kompenzálják a társaság által kötött fedezeti ügyletek. Az Egis helyzete viszont némileg rosszabb, mert a korábban kötött - lassan kifutó - fedezeti ügyletei nem igazán nyújtanak védelmet a forint elmozdulása esetére, ugyanis csak az euró és a dollár egymással szembeni ingadozásának hatását védik ki. A társaság mindenesetre már beindított egy új fedezeti programot, mely a forint erősödése ellen is védelmet nyújt. Ez az exportbevételek 70 százalékát fogja fedezni.

A két nagy vegyipari társaság, a BorsodChem és a Tiszai Vegyi Kombinát eddig többet nyert a forint erősödéséből a devizahitelei miatt, mint amennyit az exportbevételek süllyedése nyomán vesztett. A Danubiusnál azonban már inkább negatív a szaldó, a szállodacég ugyanis szobáinak árát német márkában szabta meg, devizaadóssága pedig nem különösebben nagy mértékű.

Az élelmiszer-ipari cégek többsége egyértelműen rosszul jár, hiszen költségeik forintban, bevételeiknek egy nagy része viszont devizában realizálódik. A Pick ugyan szintén kötött fedezeti ügyleteket, ezekről azonban meglehetősen kevés információt hoztak nyilvánosságra. A Zwack kivételes módon jól járhat, ugyanis importja némileg meghaladja exportját.

Az exportbevételek csökkenése a Rábát is nehezebb helyzetbe hozhatná, de a cég már korábban fedezeti ügyleteket kötött, így a forint erősödése nem érinti különösebben érzékenyen.