Agrártárgyalások: kényszerű kompromisszumok

Különösen kényes lehet a termelési kvóták ügye, mivel az EU részéről történelmi bázisnak javasolt 1995-1999-es évek magyar termelése többnyire messze elmarad az általunk kért mennyiségektől. Ugyancsak feszültség származhat abból, ha az unió - miként egyes korábbi nyilatkozatok sejtették - csak átmenettel vagy bizonyos feltételekkel terjesztené ki hazánkra az úgynevezett területalapú (közvetlen) támogatásokat.

Magyarország mindenesetre ma évi 1,4 milliárd eurónyi közvetlen kifizetéssel, összességében pedig mintegy kétmilliárd euró (500 milliárd forint) agrártámogatással számol a belépés után. "Cserébe" a csatlakozáskor gyakorlatilag teljeskörűen átvenné a közösségi agrárpolitika (CAP) szabályozását. Pete szerint ma már csupán tíz esetben kérünk mentességet az uniós előírások azonnali átvétele alól, például az állattartó telepek vagy a vágóhidak korszerűsítésénél. A tagság ugyanakkor nem minden agrárágazat számára kecsegtet tetemes uniós többlettámogatással - közölte a KüM szakértője. Az EU-s kifizetések csaknem fele ugyanis a szántóföldi növénytermeléshez, egyharmada pedig a szarvasmarhatartáshoz kapcsolódik.

Kompromisszumokra kényszerülhet Magyarország a hamarosan kezdődő uniós agrárcsatlakozási tárgyalásokon, de csak olyan szabályozást tud majd elfogadni, amely nem hozza hátrányos helyzetbe a hazai termelőket a teljes jogú taggá válás után - jelentette ki Pete Nándor, a Külügyminisztérium (KüM) főosztályvezető-helyettese egy tegnapi konferencián. VG-->