Budapest regionális központ lehet

Az elkövetkező tíz év meghatározó jelentőségű lesz: a vállalati vezetők szerint ez idő alatt a régió gazdaságai teljes mértékben kihasználják majd növekedési lehetőségeiket, és a legfejlettebbek (Lengyel-, Magyar-, Csehország, Szlovákia és Szlovénia) elérik a nyugat-európai szintet. Ezután a kialakult regionális-gazdasági szerkezeten már nagyon nehéz lesz változtatni.

A felmérésben részt vevő, kelet-közép-európai központtal is rendelkező vállalatok 44 százaléka választotta Budapestet regionális székhelyéül. Számukra az Európai Unió közelsége, az információs és távközlési infrastruktúra fejlettsége, a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából kedvező adórendszer, a képzett és olcsó munkaerő, valamint a fejlett, szolgáltatáson alapuló gazdaság jelentette a fő vonzerőt. Többnyire kutatási és fejlesztési, vállalati információs, számviteli, marketing-, illetve logisztikai-elosztási tevékenységeik regionális koordinációját irányítják Budapestről.

A vállalati vezetők értékelése szerint a stabil politikai és gazdasági berendezkedés biztos alapot teremt ugyan az ország fejlődésének, de a központi és a helyi kormányzatok össze nem hangolt döntései gyakran jelentenek nehézséget az üzleti szféra számára. A széttagoltság Budapest esetében is érezhető. Pozitívumként említették, hogy a jogalkotási folyamat során kikérik a leginkább érintett szektorok véleményét, szeretnének azonban abba még korábbi fázisban bekapcsolódni.

A közigazgatás bürokráciájára és átláthatatlanságára mind központi, mind önkormányzati szinten megfogalmazódtak panaszok. A cégvezetők kiemelték, hogy egy regionális központ hatóságainak rugalmasabbnak kell lenniük a külföldiek munkavállalási engedélyeinek kiadásában. A korrupció azonban a multik szerint Magyarországon még mindig kevésbé elterjedt, mint a környező országokban, Budapest helyzete pedig kedvezőbb a vidékénél. A válaszadók mindazonáltal feltételezhetőnek vélik, hogy a korrupció az igazságszolgáltatást is érinti; ennek hatékonyságnövelése érdekében különösen a peres eljárások időtartamának lerövidítését tartják fontosnak.

Általános a vélekedés, hogy Közép-Európában - Ausztriát leszámítva - Magyarország gazdasági stabilitása a legbiztosabb, és hazánk rendelkezik a leginkább kiépített jogi és pénzügyi infrastruktúrával. A jövő kilátásait illetően a felmérésben részt vevők sokat várnak az EU-csatlakozásból adódó lehetőségektől. Figyelmeztetnek azonban arra, hogy a gazdaság szabályozásának területén Magyarország igyekezzen elkerülni az unióban eluralkodott bürokrácia átvételét, ez ugyanis nem kedvezne a regionális központtá válásnak. Követendőnek tartják viszont a közszolgáltatások liberalizációjával, valamint a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos uniós példát.

A válaszadó cégek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a magyar adórendszer döntő szerepet játszott beruházással kapcsolatos döntésében. Az átláthatóság hiányát és az ellenőrzés bürokratikusságát azonban ezen a téren is kritikával illették. Az adórendszer gyengeségei között említették a kezdő, valamint a kis- és középvállalkozások megfelelő támogatásának hiányát. Kifogásolták a reprezentációs költségek megadóztatását és az áfás számla intézményét is. Sürgették az általános forgalmi adó mértékének mérséklését az uniós átlagnak megfelelő, 17-18 százalékos szintre. Kifejezetten kedvezőnek tartják viszont a vállalati nyereségadó szintjét. Az ország versenyelőnyének megtartása érdekében fontosnak tartják, hogy ez 20-22 százalék fölé az uniós csatlakozás után se emelkedjen. A személyi jövedelemadó rendszerét mind a vállalatok, mind a munkavállalók szempontjából nagyon hátrányosnak vélik.

A regionális központtá váláshoz a közúti és légi infrastruktúra fejlesztését éppúgy nélkülözhetetlennek tartják, mint Budapest tömegközlekedésének javítását. Javaslatot tesznek egy agresszív nemzetközi kampány indítására, melynek során elsősorban Budapest kedvező nemzetközi üzleti klímáját, elsőrangú földrajzi fekvését, valamint munkaerejének magas képzettségét hangsúlyoznák.