Egyre több külföldi dolgozik itt

Az 1996-os megtorpanás óta évről évre növekszik a Magyarországon külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma: az 1999-ben regisztrált közel 30 ezres érték másfélszerese a két évvel korábbinak - számol be az OECD. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2000-ben már 35 ezer engedélyt adtak ki, ennek felét román állampolgároknak.

Készen állunk arra, hogy Románia állampolgárait egyenlő elbánásban részesítsük a magyarországi munkavállalás lehetőségét illetően - nyilatkozott a napokban Németh Zsolt külügyi államtitkár a kedvezménytörvény kapcsán. A két ország között továbbra is folynak az egyeztetések, így konkrétumok és a döntés munkaerő-piaci hatásai egyelőre nem ismertek.

A Foglalkoztatási Hivatal ez ideig nem készített számításokat arról, hogy milyen munkaerő-piaci következményei lennének, ha a határon túli magyarokhoz hasonlóan a románok is úgy kapnának évenként három hónapra szóló munkavállalási engedélyt, hogy a munkaügyi központ nem vizsgálja a munkaerő-piaci helyzetet.

Mindazonáltal Rabi Ferenc, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke szerint ebben a kérdéskörben a kormányzat semmiképp nem dönthet egyoldalúan, hanem ki kell kérnie a szociális partnerek véleményét. Felboríthatja a jelenleg kialakult munkaügyi kapcsolati rendszert, ha a kormány megnyitja a munkaerőpiacot - vélekedett. A cél az, hogy kiegyensúlyozott viszonyok legyenek a hazai munkaerőpiacon - tette hozzá.

Egy neve mellőzését kérő munkaügyi szakértő szerint egyébként nem okozna drámai helyzetet, ha az összes román állampolgárra kiterjesztenék a státustörvény által a munkavállalás terén a határon túli magyaroknak januártól nyújtandó kedvezményeket, hiszen nincs olyan nagyszámú betöltetlen munkahely, ami idevonzaná őket. Foglalkoztatásuk a munkaadónak akkor jelent anyagi hasznot, ha olcsóbban tudja alkalmazni őket, mint a magyarokat. Ám a környező országok munkavállalói a minimálbérért nem jönnek át dolgozni - állítja a szakértő. Így foglalkoztatásuk csak feketén lenne kifizetődő a munkaadónak, akkor pedig már magyart is foglalkoztathat. Továbbá számos munkakörben elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete. A fizikaiak közül a külföldiek általában a rossz munkafeltételeket teremtő - és ezért nagy fluktuációjú - munkákat vállalják el.

Az OECD szerint jelentős keresletet generál a nem hivatalos szektor is, ennek becslésére azonban a szervezet nem vállalkozott. Az építőiparban vagy időszakosan a mezőgazdaságban, a szolgáltatószektorban munkát vállalók elsősorban Romániából, Ukrajnából és Jugoszláviából érkeznek, és többnyire magyar anyanyelvűek. Bár a külföldieket illegálisan alkalmazók elleni szankciók az utóbbi években szigorúbbá váltak - a legkisebb pénzbírság a minimálbér ötszöröse -, az igazi kockázatot mégis a dolgozó vállalja: ha rajtakapják, 1-5 évre kitilthatják az országból.

Bár az egész világra jellemző a munkavállalással összefüggő migráció és a menekültek számának gyarapodása, továbbra is a családi kapcsolatokkal összefüggő vándorlás a domináns. Magyarország esetében viszont az egyharmados visszaesés ellenére még 2000-ben is igen jelentős volt a menedékkérők szerepe - összesen 7800-an voltak -, a külföldi lakossághoz mérten Írország és Hollandia után a legnagyobb.

A jelentés kiemeli Japánt és Magyarországot mint azt a két államot, ahol a bevándorlók öt legfontosabb származási országa az érkezőknek több mint 60 százalékát küldte. A két ország öt legfőbb forrásországa között közös pont Kína. Az OECD tanulmánya a közelmúlt jelenségeként említi az ázsiai bevándorlók növekvő számát a szervezet európai tagállamaiban: Magyarországon például az indiaiak alkotják a nyolcadik legnépesebb külföldi csoportot.

A maradékelven számított vándorlási ráta Magyarország esetében kismértékben negatív, bár a jelentés azon közép- és kelet-európai államok közé sorolja, melyekből a kivándorlás a rendszerváltás óta jelentősen visszaesett, és az alapvető tendencia a folyamatos bevándorlás. Az Európai Unió bővítéséről szólva az OECD utal a jelenlegi tagországoknak a kelet-európai munkaerődömpinggel kapcsolatos aggodalmaira, de hozzáteszi, hogy a témában született tanulmányok egyike sem vár sokkszerű bevándorlást az EU régi tagállamaiba az újakból. A jelentés visszautal a német zöldkártyaprogram félsikerére is: a várt indiai informatikusok helyett főként kelet- és közép-európai munkavállalók érkeztek, de ők sem a várt számban.