Euróra vár Európa

A magyar vállalatok számára az euróátállás egyik fázisa sem jelent többletkiadást, sőt az egyes nemzeti valuták megszűnése révén a tranzakciós költségek csökkenni fognak, és az euróövezeten belül a korábbihoz képest tartósan alacsonyabb lesz a bankköltség mértéke - tájékoztatta a Világgazdaságot Keszthelyi Péter, a DC Consult gazdasági tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, a BKIK II. kerületi tagcsoportjának elnöke. Rámutatott ugyanakkor, hogy a 12 tagországban a nagy mennyiségű számlaátírás miatt a pénzintézetek munkája lelassulhat, ezért csúszhatnak az átutalások. A szakember tehát azt ajánlja a magyar vállalatoknak, hogy likviditásaikba úgy állítsák be számlaköveteléseiket, hogy az átutalás 5-10 napos késése ne borítsa fel gazdálkodásukat. Az ilyen nehézségekre az előrejelzések szerint januártól akár áprilisig is számítani lehet.

Mindazon cégek ugyanakkor, amelyek jellemzően készpénzzel dolgoznak, törekedjenek arra, hogy árujukat még decemberben vásárolják meg és fizessék ki. Előfordulhat ugyanis, hogy az átállást bújtatott áremelésre használják a kereskedők. Ezt erősítette meg nemrégiben az Európai Bizottság is, amikor - korábbi véleményével szemben - egy közleményében úgy fogalmazott, hogy jogosak ezek az aggodalmak. Brüsszel szerint mindazonáltal egyszeriek és időben korlátozottak lesznek a "vonzóbb" (például 99 eurócentre végződő) árak elérése érdekében a gyártók és/vagy a kereskedők által elkövetett átszámítási "pontatlanságok".

A drágulástól tartó fogyasztóvédők persze árgus szemekkel figyelik az újraárazási gyakorlatot. Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fogyasztóvédelmi központjának adatai szerint például a megfigyelt 1200 árucikk és szolgáltatás közül minden ötödik ára emelkedett az elmúlt hónapok során az átállás következtében - igaz, 15 százalékuk ára viszont csökkent a dpa beszámolója szerint.

A hazai vállalatok számára az is kiemelten fontos, hogy mielőbb képesek legyenek euróban folytatni üzleti tevékenységüket, átállítva számlázási programjaikat. Mindez nem egyszerű átváltási műveletet jelent, hiszen az euró megjelenése és különösen az eddigi nemzeti valuták megszűnése hatással lesz a cégek kereskedelmi politikájára, marketingstratégiájára, a számviteli és számítástechnikai rendszerükre is. Például szükséges lehet olyan nyomtató és klaviatúra, amely képes az euró karakter (?) használatára.

Az Európai Unió tanácsa az euró bevezetésével kapcsolatban rendeletben rögzítette, hogy minden szerződés jogfolytonos, függetlenül attól, hogy azt milyen valutanemben kötötték. Ennek megfelelően továbbra sincs szükség a szerződések módosítására, csupán az esedékes számlát a valuta helyett euróban kell kiállítani.

A kézpénzforgalommal dolgozó magyar vállakozóknak - kereskedőknek, vendéglátóknak, szállodásoknak - azt ajánlja Keszthelyi Péter, hogya külföldiektől forintot vagy hitelkártyát kérjenek. Ezek hiányában csak akkor fogadjanak el megszűnő nemzeti valutát, ha a későbbi átváltás pluszköltségét hozzászámítják a számlához.

Aki magyar állampolgárként megszűnő nemzeti valutáját euróbankjegyre, vagy -érmére szeretné váltani, annak erre csak 2002. január 1. után lesz lehetősége, de mindenképpen jelentős költséggel, és csak korlátozott ideig. A Magyar Nemzeti Bank utasítása szerint Magyarországon a kereskedelmi bankok és a hivatalos pénzváltók 2002. február 15-ig beváltják a megszűnő nemzeti valutákat.

Azoknak a magyar állampolgároknak és vállalkozóknak, akiknek devizaszámlájuk van hazai pénzintézetnél, a számlát kezelő bank közvetlenül küld értesítést az átszámítással kapcsolatos változásokról, az esetleges tennivalókról. A legfontosabb tudnivaló, hogy minden euróövezeti deviza hivatalosan már 2001. december 31-ével megszűnik, és legkésőbb 2002. február 28-ával véglegesen is kikerül a forgalomból, ami azt is jelenti, hogy euróra átváltásra ezt követően kizárólag az egyes országok kereskedelmi, később pedig csak a jegybankjainál lehetséges. Mind az állampolgárok, mind a vállalkozások tulajdonában lévő nemzeti valutákat éppen ezért tanácsos még 2001. december 31-e előtt forintra átváltani, vagy eurószámlára helyezni.

Az OTP Bank éppen erre figyelemmel szeptembertől akciót indított, hogy eurószámlák nyitására ösztönözze az embereket. Az év végéig megnyitott számlák esetében a pénzintézet eltekint az első éves számlavezetési díjtól, és 300-ról 100 euróra szállította le a minimális számlanyitási összeget. Ennek köszönhetően 5 milliárd forinttal, azaz 50 százalékkal nőtt az euróban vezetett számlák össznévértéke. Ezzel párhuzamosan dinamikusan nőtt a forintfolyószámla-állomány is, ami vélhetően annak köszönhető, hogy a pénzitézet valutaárfolyam helyett a kedvezőbb, devizavételi árfolyamon váltotta át az eurózónás tagvalutákat, így sokan inkább a konverziót választották. A Kereskedelmi és Hitelbanknál a tapasztalatok szerint az ügyfelek az eurószámla nyitása helyett inkább az euró-tagdevizák forintra konvertálását választották - mondta lapunknak Varga Mária, a betéti termékek főosztályának igazgatója. Júniustól november végéig mintegy 400 millió forintnyi devizát helyeztek új eurószámlára. A pénzintézetnél csak november közepétől érzékelték, hogy nőtt az érdeklődés az új számlanyitások iránt. A bank november végén a megszűnő tagdevizában vezetett számlákat eurószámlákká alakította, ezzel a 150 milliárd forintos lakossági devizaszámla-állomány 56 százaléka lett eurószámla. Az igazgató némi pezsdülést vár év végéig a számlanyitásban, de véleménye szerint a számlanyitási és -átváltási roham január-februárban várható. A K&H Banknál nincs számlanyitási díj, és a pénzintézet nem határoz meg minimumösszeget. Az átváltásnak nincs külön díja, a számlavezetés negyedévente 0,75 dollár.