Gyorsuló keresetnövekedés

Az év első tíz hónapjában a bruttó keresetek átlagosan 17,5, a nettó bérek 15,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Ez azt jelenti, hogy a reálkeresetek ekkor 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az első kilenc hónapban még "csupán" 4,9 százalékos volt a reálértéken számított bővülés. Ez igen nagy különbség, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy kilenc "állandó" hónap mellett kizárólag az idei, illetve a tavaly októberi reálkereset-arány okozta a változást. Egy hónap alatt többnyire 1-3 tized százalékpontos változásokat szokott regisztrálni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ennél jóval nagyobb változást több tényező együttes hatása okozta. A legjelentősebb a köztisztviselői illetmények visszamenőleges hatályú emelése, de az októberben fizetett jutalmak szintén jelentősen befolyásolták a reálkeresetek alakulását. Ezenkívül a gyorsuló keresetkiáramlás irányába hatnak az év közben meghozott béremelési döntések, amelyek minden egyes újabb hónappal egyre nagyobb súllyal szerepelnek a mutatóban. A negyedik fontos tényező az infláció csökkenése. A nominálisan szinten maradó bérek ugyanis a folyamatos dezinfláció mellett egyre magasabb reálkereset-bővülést mutatnak.

Az adatok arról is árulkodnak, hogy e bővülés szinte kizárólag a költségvetési szektorban zajló bérfolyamatok eredménye. A versenyszférában az utóbbi hónapokban azonos szinten maradt a bruttó keresetnövekedés, vagyis itt csupán a dezinfláció áldásos hatásának köszönhetően emelkedtek a reálkeresetek. Ennek üteme egyébként már messze alulmúlja a költségvetési szektorban megvalósuló növekedést. Előbbiben 16,6, utóbbiban 30 százalék feletti volt a keresetemelkedés szeptember-októberben.

Az októberben regisztrált 5,7 százalékról a gyerektámogatási adókedvezmény utólag történő elszámolása, illetve a folytatódó inflációcsökkenés hatására decemberre 7,5 százalékra ugrik a mutató. A költségvetési szektorban megemelkedő bérek pedig további néhány tizedet tesznek hozzá a számhoz, azaz év végére akár 8 százalék körüli hivatalos adat is elképzelhető.

Így az idei reálkereset-növekedés jelentősen meghaladja a 2000. évi igen alacsony, 1,9 százalékos ütemet, még akkor is, ha - mint többször írtuk - a KSH módszertana a minimálbér-emelés következtében láthatóvá váló, de valójában korábban is létező jövedelmeket is növekedésként számolja el.