Hamarosan új börtönök épülhetnek

A büntetőjogszabályok szigorításának hatására az elmúlt években folyamatosan nőtt a fogvatartottak száma - mondta lapunknak a fentiekkel kapcsolatban Márki Zoltán. Az IM főcsoportfőnöke hozzátette: jelenleg a valamivel több mint 10 ezer férőhelyen mintegy 12 ezer elítéltet, valamint négy-ötezer vizsgálati fogságban lévő személyt helyeznek el. Az utóbbi években történtek ugyan beruházások a férőhelyek számának növelése céljából, de az átlagos kihasználtság így is 165-170 százalékos, ami elengedhetetlenné teszi új bv-létesítmények létrehozását. A cél az elviselhetőnek tartott 120 százalékos kihasználtság elérése - fogalmazott Márki Zoltán.

Miközben a most elkészült program tervezetéről még folynak az egyeztetések, jelenleg is több olyan beruházás folyik, amelyek 2002-ben készülnek el. A Szegeden és Szolnokon folyó bővítések, valamint a miskolci Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének létrehozása várhatóan márciusban fejeződik be. Ez összességében 470 fős férőhelybővítést eredményez. Várhatóan jövő év őszén fejeződik be a teljesen elavult veszprémi börtönt kiváltó új bv-intézet építése, ahol 226, zömmel előzetes letartóztatásban lévő személy elhelyezésére lesz lehetőség. A beruházásokat a költségvetés által biztosított keretből finanszírozzák. A fogvatartottak körülményeinek javítására és a legsürgősebb fejlesztésekre a kormány egymilliárd forintot különített el a büntetés-végrehajtás céljaira.

A felépítendő börtönök száma további konzultációktól függ, de a lehetséges helyek számbavétele már megkezdődött. Végleges döntés még nincs. A választás olyan helyszínekre eshet, amelyek lakóterülethez közel, de jól elkülöníthető területen fekszenek, s van már hasonló jellegű létesítmény a településen. Ez lényegesen lecsökkenti annak esélyét, hogy a beruházás a helyi lakosság tiltakozásához vezessen.

Végleges döntés hiányában egyelőre nem tisztázott, pontosan mekkora összegbe kerülnének a tervezett beruházások, de a finanszírozás módjával kapcsolatban is többféle elképzelés vetődött fel. Arról nincs szó, hogy megszüntetnék a büntetés-végrehajtás állami monopóliumát, s magáncégeknek is lehetőségük lenne börtönök üzemeltetésére és fenntartására, azt azonban vizsgálják, hogy a magántőke bevonása a beruházásokba csökkentheti-e a költségeket.

Az IM ez évben több magáncégtől is kapott ajánlatot, amelyek felajánlották: saját költségükön vállalják egy büntetés-végrehajtási létesítmény felépítését, amelyet ezután az állam tartós bérlet vagy lízing formájában vehetne használatba. Ezzel kapcsolatban Márki Zoltán elmondta: a németországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánerőből létesített bv-intézetek felépítése lényegesen rövidebb ideig tart, s eközben a megtakarítás a költségek 25 százalékát is elérheti. Ez ellen szól, hogy a bérlet vagy a lízing díja miatt erősen kérdéses, hogy a forma hosszú távon is megtakarítással járna-e.

Ez sem zárja ki, hogy az intézmények üzemeltetésének egyes területeit - elsősorban a kiszolgálótevékenységeket - magánvállalkozásoknak adják át. Újabb lehetőségek nyílhatnak meg a magáncégek előtt a fogvatartottak munkáltatásával kapcsolatban is. A bv-intézményekben jelenleg az elítéltek 55-60 százalékának tudnak munkát biztosítani, s a program az arány javítását tűzi ki célul. Ez részben az állami megrendelések számának növelésével valósulhat meg, de nagyobb szerep juthat a magáncégeknek is. Az elképzelések szerint a keretet továbbra is a bv-intézetek mellett működő 12 állami kft. jelentené.