"Karácsonyfacsúcs" Laekenben
Bővítési szempontból az Alpokon áthaladó kamionforgalmat korlátozó osztrák szándékok megítélése számít csak nyitott kérdésnek. Azt viszont belga diplomáciai források megerősítették, hogy ha a kérdéssel kapcsolatban az osztrákoknak kedvező megfogalmazás születne, és ennek nyomán Bécs szabad utat engedne a közlekedési fejezettel kapcsolatos közösségi álláspont véglegesítéséhez, akkor jövő pénteken Magyarország delegációja - több más jelölttel együtt - ismét tárgyalóasztalhoz ülhet majd.
A bővítési folyamattal kapcsolatos leendő állásfoglalás a jelek szerint nem hoz meglepetést: az állam- és kormányfők csúcsszinten is szentesítik a külügyminiszterek hétfői nyilatkozatát. Miként Martonyi János szerdán Brüsszelben kifejtette: a magyar diplomácia "teljes szívvel" üdvözli a tervezetet, lévén, hogy ez minden ponton egybevág a magyar prioritásokkal - megerősíti a göteborgi bővítési menetrendet, aláhúzza a differenciálás elvét, ismét leszögezi, hogy a tárgyalásoknak a jelenleg érvényben lévő joganyag alapján kell folynia, és lehetségesnek tartja a bővítés finanszírozását a jelenleg érvényes közös költségvetés alapján.
Minden jel szerint viharosabb vitára van kilátás az EU jelenéről és jövőjéről szóló majdani laekeni nyilatkozat kapcsán, hacsak a belga diplomácia nem hajtott végre jelentős változtatásokat a számos fővárosban túlságosan is radikális és föderalista talajon álló konklúziókat előrevetítő eredeti szövegtervezetén.
Komoly alkudozás várható arról, hogy ki legyen a 2004-es újabb EU-reformkonferenciának ajánlást tevő majdani "konvent" elnöke. (Eldöntöttnek csupán az tekinthető, hogy a fórum munkájában kezdettől fogva a jelölt országok is a tagállamokkal azonos arányban képviseltethetik magukat.) Az elnökségért a csúcs megnyitásakor hivatalosan is versenyben volt még Valéry Giscard d'Estaing hajdani francia államfő, finn exkollégája, Martti Ahtisaari - ő egy ideig esélytelennek tűnt, mivel úgy volt, hogy Finnország lehet a házigazdája a leendő Európai Élelmiszer-ügynökségnek, azonban nem hivatalos értesülések szerint lehet, hogy ezt az intézményt végül Olaszország kapja meg, cserébe az európai elfogatóparancs olasz blokkolásának feloldásáért -, valamint Giuliano Amato korábbi olasz kormányfő. Mivel Belgium tölti be az EU soros elnöki tisztét, hivatalosan nem lehet jelölt Jean-Luc Dehaene egykori miniszterelnök, de neve minduntalan felmerül, miként a "sötét lónak" tekintett jelenlegi holland kormányfő Wim Koké is, bár neki még egyértelművé kellene tennie, hogy kész volna-e lemondani mostani megbízatásáról. Végül "önjelöltként" Jacques Delors hajdani bizottsági elnök is ringbe szállt, de igazából nem tekintik őt esélyes jelöltnek.
