Lassan nyíló munkaerőpiac

Németországon és Ausztrián kívül más államok külügyi várakozások szerint nem terveznek jelentős korlátozásokat az új belépőkkel szemben, de ezt egyelőre taktikai okokból nem mondták ki. Az orvosok, informatikusok előtt például szinte egyik EU-tagállamban sem zárnák le a munkaerőpiacot - az efféle "kimazsolázásban" azonban egyik jelölt sem érdekelt.
Franciaország jelezte: a munkavállalás terén biztosítani kívánja az új uniós állampolgároknak "járó jogokat", de ennél konkrétabb vállalást nem tett. Spanyolország, mely korábban kiállt a szabad munkaerő-áramlás új tagokra való kiterjesztése mellett, ugyan kedvező külügyminiszteri választ küldött a magyar diplomácia vezetőjének kérdésére, de egyelőre semmi mellett sem kötelezte el magát.
Belgium még nem nyilatkozott írásban, de tekintettel a Benelux államok piacának átjárhatóságára, a hollandok teljes piacnyitásra tett ígérete után nem várható lényegesen kedvezőtlenebb álláspont - vélte egy lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő szakértő. Ez igaz Luxemburg esetében is, ahol igen magas a külföldi munkaerő aránya. Hollandia mellett Dánia, Ír- és Svédország vállalta munkaerőpiaca teljes megnyitását az új tagok előtt - a visszalépést "vészhelyzet" esetére biztosító záradék mellett - a bővítés után.
A tagországok többsége tömbként gondolkodik a tagjelöltekről, és bár diplomáciai körökben hangoztatják a differenciálás szükségességét, a csatlakozást követő első két évben minimális differenciálásra számíthatunk - vélte egy szakértő. A leghatározottabban Olaszország jelezte a különbségtétel szándékát, mely a jövő év elején tagjelöltenként kíván nyilatkozni követendő politikájáról. Az olasz részről eddig tapasztalt kedvező hozzáállás alapján Magyarországnak van esélye viszonylag liberális kétoldalú megállapodás megkötésére Olaszországgal.
Finnország hivatalosan még nem mondta ki, de külügyi források szerint az észt munkavállalók rohamától való félelmében akár valamennyi új taggal szemben életbe léptethet bizonyos korlátozásokat. Görögország és Portugália esetében a nagy földrajzi távolság nem teszi valószínűvé hosszú átmeneti periódus kikötését.
Mint ismert, az EU-csatlakozási tárgyalásokon hazánk azzal a feltétellel fogadta el a magyar munkaerő szabad nyugati munkavállalásának korlátozását (szemben a teljes liberalizációt előíró EU-joganyaggal), hogy kikötötte: már a csatlakozásig javulnak a magyarok alkalmazásának lehetőségei, az integrációt követően pedig "jelentős javulásnak" kell bekövetkeznie. Martonyi János külügyminiszter néhány hónapja levélben kérte valamennyi EU-tagállambeli kollégáját, ismertessék ez ügyben nemzeti álláspontjukat.
A munkaerőfronton a legharciasabbnak mutatkozó Ausztriával és Németországgal még csak szakértői szinten folynak a tapogatózó tárgyalások. Minden EU-tagország vonatkozásában cél az unió által a csatlakozásig ígért javulás "számonkérése", valamint a bővítés utáni időkre törekvésként megfogalmazott "jelentős javulás" konkrétabb megfogalmazása. Az EU tagországai a bővítésig vállalták kialakítani a munkaerő áramlását szabályozó nemzeti rezsimeket az új tagokkal szemben - melyek tehát nem az uniós jog alapján működnek -, de a lehetséges kvóták nagyságáról egyelőre nem ismeretesek becslések. Az egyértelmű német álláspont kialakítását nehezíti, hogy a német törvényhozás még nem fogadta el az új bevándorlási törvényt, ami meghatározhatná a külföldi munkavállalók beengedésének elveit is. Ráadásul a szakszervezetek sem állnak egységesen a bezárkózás pártján.
Bár a közösségen kívüli állampolgárokkal szemben előnyt biztosító elv új tagokra való alkalmazását egyetlen tagállam sem kérdőjelezte meg, a Brit Nemzetközösségen belüli kapcsolataira is érzékeny Nagy-Britannia írásban is jelezte annak alkalmazását. A litván külügyminisztérium nemrég tudatta: Jack Straw brit külügyér levélben jelezte, Nagy-Britannia várhatóan csak két évig kíván átmeneti rezsimet működtetni a munkaerő-áramlás terén Litvániával szemben. A Martonyi János külügyminiszter által a munkaerő-áramlás kérdésében elfoglalt nemzeti álláspontok ismertetésére tett felhívásra már több uniós tagállamtól érkezett válasz, melyek alapvetően kedvező üzeneteket hordoznak, de kevés konkrétumot tartalmaznak.
Nagy-Britannia részéről csaknem teljesen liberalizált rezsimet vár Magyarország - mondta egy névtelenséget kérő szakértő. Az elvárást megalapozza, hogy a magyar munkaerőnek évek óta szinte nincs kimutatható jelenléte a szigetországban a már jelenleg is viszonylag megengedő gyakorlat ellenére, ráadásul Nagy-Britanniában több munkaerőhiánnyal küzdő szektorból mutatkozik érdeklődés a kelet-európaiak iránt. Bár a brit válasz a magyar megkeresésre az elmúlt hónapok álláspontját tükrözi, abban nem esett szó kétéves korlátozásról, csupán a nyitás feltételeinek alapos mérlegeléséről.