Lassulás - a várakozásoknak megfelelően

A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztráltat. A növekedési ütem alulmúlja a korábbi évek dinamikáját.

A lassulás egyértelműen a külső konjunktúrában bekövetkezett negatív változás következménye. Ennek köszönhető, hogy az exportra termelő ipari szektor jelentősen veszített lendületéből, illetve a beruházási dinamika is rendkívül alacsony szintre sülylyedt. Ezt támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal közlése is, mely szerint a harmadik negyedben az ipar a GDP-nél kisebb mértékben emelkedett, a beruházások pedig mindössze 2,9 százalékkal haladták meg a tavaly ilyenkori szintet.

Jobban teljesített a szolgáltatási szektor, illetve a mezőgazdaság is. A felhasználi oldalon minden bizonnyal a belső fogyasztás adja a növekedés lendületét - mondja Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője.

A beruházások alacsony szintjére számítani lehetett, hiszen a beruházási célú import csökkenése már látszott az igen jó egyensúlyi helyzetet mutató folyó fizetési mérlegadatokban. Az importgép-beruházások éves alapon 11,7 százalékkal estek viszsza, ami több kutató szerint is aggasztó a jövőbeni növekedési kilátásokkal kapcsolatban. A feldolgozóipar összességében 2,6 százalékkal csökkentette beruházásait, ami arra utal, hogy az ágazatban sokan kivárnak - mondja Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője, aki szerint azért alakulhatott ehhez képest viszonylag jól a termelés és az exportteljesítmény, mert a vállalatokra a magas kapacitáskihasználtság, illetve a készletek értékesítése a jellemző.

A világgazdasági lassulás kedvezőtlen hatásait - a beruházások és a GDP-növekedés szempontjából is - részben ellensúlyozni tudta a keresletélénkítő gazdaságpolitika - mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Előbbit a lakásépítésekre nyújtott állami kamattámogatások, utóbbit az államigazgatási szektorban megvalósult jelentős bérkiáramlás segítették.