Lassuló GDP-növekedés

A gazdasági lendület csökkenésére utal, hogy 1999 eleje óta a Központi Statisztikai Hivatal nem mért olyan alacsony GDP-növekedést, mint az idén a harmadik negyedévben. A bruttó hozzáadott érték 3,7 százalékos bővülése azonban még így is jelentősen meghaladja az Európai Unió 1,4 százalékos növekedési ütemét.

A lassulás egyébként éppen a külső feltételek romlásából adódik. Termelési oldalon az ipari termelés dinamikájának csökkenése figyelhető meg, a felhasználási oldalon pedig a beruházások - különösen a feldolgozóipari fejlesztések - teljesítménye gyenge. Ez utóbbi tény veszélyeztetheti a távolabbi növekedési kilátásokat is, hiszen a gazdaság már így is magas kapacitáskihasználtsággal működik. A beruházások bővülése csupán a lakásépítéssel kapcsolatban álló ágazatokban mondható lendületesnek.

A legnagyobb gazdasági szektor, a szolgáltatás viszont a belső kereslet bővülésének hatására a gazdaság fő hajtóerejévé vált. A háztartások fogyasztása az idén 4-5 százalékkal bővül, ami megteremti a vásárlóerőt a nemzetgazdasági ág számára. A vásárlások volumenének növekedése részben a kormány keresletélénkítő politikájának következménye. Az államigazgatási szektorban megvalósuló jelentős bérkiáramlást egyszerre indokolja az anticiklikus gazdaságpolitika, a gyors növekedés és a választások közelsége.

Az idén megnyugtató egyensúlyi viszonyok mellett várhatóan 4 százalékkal bővül a gazdaság, vélik a szakértők. Ha jövőre nem jön el a világgazdasági fellendülés, további lassulás várható, de egy kedvező fordulat esetén az ideinél gyorsabb növekedés is elképzelhető.