Már nem húzószektor az ipar

A harmadik negyedévben - az egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott "nyers adatnak" megfelelően - 3,7 százalékkal volt nagyobb a bruttó hazai termék (GDP), mint előző év azonos időszakában - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes számokat is tartalmazó tájékoztatójában.

A gazdasági növekedést a Központi Statisztikai Hivatal két megközelítésből számolja. A termelési oldalról becsült GDP az egyes ágazatok hozzáadott értékbővülését veszi alapul. A felhasználási oldalról becsült teljesítmény a különböző gazdasági szereplők fogyasztásának, beruházásának, készletezésének eredményeként alakul. A két növekedési adatnak a meghatározás szerint meg kell egyeznie, de az idén meglehetősen nagy különbség alakult ki a két megközelítési mód között - hívja fel a figyelmet Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. A "hivatalos" 3,7 százalékos növekedési ütem a felhasználási oldalról becsült eredmény, termelési oldalról a KSH mindössze 3,4 százalékos növekedést tudott kimutatni.

Utóbbi megközelítésből egyébként az derül ki, hogy az iparban - az egykori húzószektorban - megtermelt hozzáadott érték a harmadik negyedévben alig haladta meg a tavalyit. Csupán az építőipar növekedése mondható dinamikusnak. Örvendetes, hogy a mezőgazdaság hosszú évek stagnálása és visszaesése után az idén az átlagot meghaladó mértékben bővült. A legnagyobb gazdasági ág, a szolgáltatás a második, illetve harmadik negyedévben szintén átlagot meghaladó mértékben növekedett. Az egyes szolgáltatási ágazatok egyébként hasonló ütemben bővültek, nem volt közöttük kiugróan jó vagy rossz teljesítmény.

Kevésbé tiszta a kép a felhasználási oldalról számított GDP esetében. A háztartások fogyasztási kiadása a várakozásoknak megfelelően igen dinamikusan, a közösségi fogyasztás pedig rendkívül visszafogottan emelkedett. Ami jóval homályosabb, az a felhalmozás alakulása. Amit a gazdaság szereplői nem fogyasztanak el, azt felhalmozzák - szól a (zárt gazdaságban érvényes) aranyszabály. A felhalmozás statisztikai és gazdasági szempontból két nagy részre bontható, a beruházásokra és a készletváltozásra. Az már korábban köztudott volt, hogy ez évben a beruházási aktivitás igen alacsony. Ha egy külkereskedelmi szempontból zárt gazdaságban a fogyasztás és a beruházás a GDP emelkedésénél kisebb ütemben nő, nyilvánvaló, hogy a felhalmozott készleteknek bővülnie kell.

Ezzel szemben Magyarországon igen erőteljes, 62 százalékos készletleépülést mutatott ki a KSH. A készletcsökkenés önmagában 1,2 százalékponttal húzta le a GDP-t - mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője.

Ennek egyik nyilvánvaló oka az export és import alakulásában keresendő. Előbbi ugyanis igen dinamikusan bővült, utóbbi viszont stagnált. Vagyis a készletcsökkenés nyilvánvaló magyarázata az, hogy a kivitel a készletértékesítésből tartotta fenn a jó dinamikát. Amennyiben a készletcsökkenést teljes egészében a magas exportdinamika magyarázza, annak komoly hatása lehet a külső egyensúlyra. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy ebből a forrásból nem tartható fenn a végtelenségig a jó külső egyensúly. Az export esetleges hirtelen kifulladása jelentősen ronthatja majd a külső pozíciót. Reményre adhat okot azonban, hogy a készletváltozásnak más okai is lehetnek, nem feltétlenül csupán az exportértékesítés. Az egyik legnyilvánvalóbb alternatíva, hogy a KSH erre a sorra terheli rá az úgynevezett nem specifikált felhasználást, illetve hibatagot - mondja Zsoldos István.