Megszületett az új villamosenergia-törvény

Keretjogszabályról van szó, a piacnyitás után érvényes részletes versenyszabályokat közel húsz kormány-, illetve miniszteri rendeletben kell majd szabályozni. A törvényben a piacnyitás időpontját és az első lépés mértékét sem rögzítették, a kormány azonban 2003. január 1-jére tervezi a 33-35 százalékos első liberalizációs lépcsőt. Ebben az időpontban lép hatályba teljes egészében az új jogszabály.

Az első körben várhatóan 200 nagyfogyasztót jogosítanak fel arra, hogy szabadon megválassza, kitől szerzi be az áramot. Az egyetlen korlátozás, hogy teljes igényük legfeljebb 50 százalékát vásárolhatják meg külföldön, az egyes importengedélyekről a Magyar Energia Hivatal dönt majd. Ezt a korlátozást az uniós csatlakozáskor fel kell oldani, s alapvetően a csatlakozástól és az EU árampiacán érvényes direktíváktól is függ, milyen ütemezésben nyílik tovább a piac. A magyar kormány a csatlakozási tárgyalások során az energiafejezetben nem kért derogációt, így a belépéskor teljesítenünk kell a közösség tagországaira vonatkozó szabályt.

Az új törvény egyébként változatlanul az 1993-as energiaipari koncepcióból indul ki, legfontosabb alapelve az ellátásbiztonság. Hasonlóan fontos eleme a hálózatokhoz történő szabad hozzáférés, a legkisebb költség elvének érvényesítése. A piacnyitásból eredő átállási, vagy másként befagyott költségeket, ami legfeljebb 2010-ig érvényesíthető, ma 49 milliárd forintra becsülik. Ezt a terhet a kormány szándékai szerint azoknak a fogyasztói csoportoknak kell viselniük, amelyek élvezik a piacnyitás előnyeit is.

Több mint kétéves vajúdás után a parlament tegnap 211 igen szavazattal 109 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az új villamosenergia-törvényt. VG-->