Romló diákteljesítmények

A matematikában és a természettudományokban a japán és a koreai diákok mellett főként finn társaik tűntek ki, akik az olvasás terén nemcsak ázsiai riválisaiknál, de a különösen az utóbbi felmérésben jól szereplő angolszász középiskolásoknál is jobb eredményeket értek el. A magyar tanulók matematikában és olvasásban az OECD-átlag alatt teljesítettek, a természettudományokban szintjük átlagos volt.

A kelet-ázsiai és a finn oktatási modellt dicséri továbbá, hogy viszonylag kisebbek voltak a különbségek a legjobban és a legrosszabbul teljesítő diákok között. Ezt egyébként főleg azokban az államokban figyelték meg a 32 ország 265 ezer tanulójának teljesítményét értékelő kutatók, melyekben nem differenciálják túl korán az egyes iskolatípusok oktatási programjait.

A képzésre fordított pénzmennyiség emelkedése növeli ugyan a jobb teljesítmény esélyét, de nem garantálja azt. Így a fejlett ipari országok mellett Csehország is mindhárom felmérésben megelőzi Magyarországot.

Élenjárók viszont a magyar diákok "iskolaundorban": 38 százalékuk nem szívesen jár a tanintézményekbe - kanadai társaikat viszont a hasonló hozzáállás nem akadályozza a valamennyi területen felmutatott átlagon feletti teljesítmény elérésében. Magyarországgal kapcsolatban a felmérést végzők azt is megállapították, hogy a gyermekek teljesítménykülönbségét különösen felerősíti az eltérő szociális háttér, ami nem jellemző a legjobban teljesítő államokra.