SAPARD: újabb tagjelöltek értek célba

Magyarország a SAPARD keretében évi 10 milliárd forintnak megfelelő uniós agrár- és vidékfejlesztési előcsatlakozási támogatást vehetne igénybe, de a program hazai megkezdése 2000 óta csúszik. Így eddig mintegy 20 milliárd forintnyi forrás maradt kihasználatlanul. A késlekedést főként az okozta, hogy nem sikerült kiépíteni az uniós pénzek fogadásához szükséges megfelelő intézményi hátteret (Sapard Hivatal).
A mai tervek szerint a hivatal úgynevezett előakkreditációját a jövő év elején kezdi meg az Állami Számvevőszék, majd ezt követően egy uniós ellenőrzésre is sor kerül. Ma az valószínűsíthető, hogy az első támogatási pályázatokat 2002-ben kiírják. Az EU-s segélyek igénybevételéhez az FVM összességében 3 milliárdos "kiegészítő" forrást szerepeltet jövő évi büdzséjében. Az eddig fel nem használt uniós pénzek nem vesztek el, mert az EU eddigi állásfoglalásai szerint ezek elvileg 2002-2003-ban is lehívhatók lesznek.
A most célba ért két balti ország évente 22,2, illetve 30,3 millió eurónyi támogatást vehet igénybe. Lettország a mezőgazdasági géppark korszerűsítésére, erdősítésre, élelmiszer-ipari termékfejlesztésre, képzésre, vidéki infrastruktúra-fejlesztésre és alternatív jövedelmet biztosító gazdasági tevékenységek kialakítására veheti igénybe a SAPARD forrásait. Litvánia esetében az utóbbi négy célkitűzés mellett a mezőgazdasági holdingokba való befektetés szerepel a prioritások listáján. Franz Fischler, az EU agrárbiztosa szerint a programba való bekapcsolódás nemcsak fontos mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházások megvalósítását segíti elő, hanem felkészíti az adott országokat a közös agrárpolitikában való majdani részvételre.